A világháborús vereség hatására IV. Károly 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári jogkörét, majd két nap múlva ugyanezt tette magyar királyként is, előre elismerte hazánk jövőbeli államformáját. A Károlyi-féle népköztársaság, majd a proletárdiktatúra időszakában egyértelműen úgy vették, lemondott a trónról, ám Horthy Miklós hatalomra jutásával hazánk államformája ismét monarchia lett. Károly 1921 márciusában látta elérkezettnek az időt: álöltözetben, hamis útlevéllel érkezett Magyarországra, és 1921. március 26-án Mikes János püspök szombathelyi palotájában szállt meg – írja a Rubicon.hu.
A kormányzó nemet mondott a nagyhatalmak és a szomszéd államok várható ellenlépéseire hivatkozva, amiben igaza volt. A király visszatérési kísérlete ugyanis súlyos diplomáciai krízist teremtett, az utódállamok határozottan tiltakoztak: attól tartottak, hogy a Habsburg restauráció a trianoni béke revíziójához vezet majd. Sőt, elszántságukat bizonyítandó részleges mozgósítást rendeltek el a magyar határon.
Közép-európai szövetségeseik felháborodására az antant hatalmai Magyarország elhagyására szólították fel az uralkodót, IV. Károly visszatérési kísérlete ezzel végleg kudarcot vallott. Ő azért a következő napokban még egyszer felszólította Horthyt a hatalom átadására, majd április 6-án külföldre távozott. Ambícióit viszont nem adta fel, 1921 októberében már fegyverrel lépett fel a kormányzóval szemben, a budaörsi csatában azonban az őt támogató egységek alulmaradtak a kormányzó sebtében mozgósított csapataival szemben.
Károlyt ezt követően Madeirára internálták, itt hunyt el spanyolnáthában 1922 áprilisában.
További izgalmas történelmi témáink a közelmúltból:
