A Dunára és a Mississippire épített folyószabályozási műtárgyak árvízszintemelő hatását vizsgálta a Budapesti Műegyetem (BME) és az amerikai University of Illinois kutatócsoportjának közösen kiadott tanulmánya – olvasható a BME közleményében.
Mire jók a sarkantyúk?
A kőből készült építményeket magyarul sarkantyúknak nevezzük. Ezek a folyómederbe merőlegesen benyúlva a mederközép felé terelik a sodorvonalat, ezzel segítve a hajózást, valamint védik a partot az eróziótól. Magyarországon ilyen folyószabályozási művekkel leginkább a Dunán találkozhatunk. Mivel az árhullámok Magyarországon is rendszeresen jelentős vízszintemelkedést okoznak, felmerült a kérdés, hogy a sarkantyúk hozzájárulhatnak-e az árvízszintek növekedéséhez.
Török Gergely, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa és Gary Parker, a University of Illinois professzor emeritusa szerint Eltérő adottságú folyók esetében a beavatkozás következményei is különbözőek lehetnek – írták a Nature Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Török Gergely szerint a Mississippi homokos medrében a sarkantyúk kezdetben vízszintemelkedést okoztak, ám évtizedek alatt új egyensúlyi állapot alakult ki: a jelenlegi vízszint már az eredeti alá csökkent. Ezzel szemben a Duna kavicsos-homokos medrében a vízszint hosszabb távon is magas marad, mivel a meder szerkezete eltérően reagál a beavatkozásra.
Nem a megszüntetésük a megoldás
Mivel a hajózás számára továbbra is fontosak ezek a folyószabályozási műtárgyak, a káros hatások mérséklésének megoldása nem a megszüntetésük, hanem az optimális átalakításuk lehet. A sarkantyúk átvágása és magasságuk csökkentése jelentősen enyhítheti a problémát. Magyarországon jelenleg Sződligetnél és Nagybajcsnál tervezik a megoldás kipróbálását.
A kutatást az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb, 1993-ban bekövetkezett árvize ihlette, amely során 78 ezer négyzetkilométer került víz alá. Az esemény kapcsán merült fel, hogy a súlyos következményekhez a Mississippi folyón a 19–20. században telepített több ezer folyószabályozási műtárgy is hozzájárulhatott.
