Tudomány

A kormány elhibázott politikája is felelős azért, hogy életveszélyes az ország levegője

füst száll fel egy lakóház kéményéből.
Krzysztof Winnik / Getty Images
füst száll fel egy lakóház kéményéből.
Krzysztof Winnik / Getty Images

Évente 8–12 ezer ember idő előtti halálához járulnak hozzá azok a káros részecskék, amelyek a lakossági fűtés melléktermékeként jutnak a levegőbe. A Másfélfok elemzése szerint a magyarországi levegőszennyezés egyik legsúlyosabb forrása a lakossági fűtés, ennek pedig az elavult épületek, rossz szigetelésű épületek, a régi, pazarló kályhák, valamint a nem megfelelő tüzelőanyagok használata az oka.

Életveszélyes a levegő minősége Magyarországon

A 2024-es globális levegőminőségi jelentés eredményei azt mutatták, Magyarországon nincs olyan város, ahol megfelelő lenne a levegőminőség. A fűtési szezon kezdetével a helyzet még rosszabbra fordul, ilyenkor bizonyos településeken a légszennyezettség már életveszélyes mértéket ölt.

Magyarországon a levegőt leginkább a szállópor szennyezi, amely főként a háztartási tüzelésből kerül a levegőbe. Legnagyobb mértékben akkor termelődik, ha szigeteletlen, rossz állapotú nyílászárókkal rendelkező családi házakban régi, elavult vegyes tüzelésű kazánokban, cserépkályhákban nagy mennyiségű tűzifát égetnek el alacsony hatékonysággal. Tovább rontja a helyzetet, ha a tűzifa nem volt megfelelően száraz, vagy mellé hulladék is kerül a kályhába.

A szállópor mikroszkopikus méretű szilárd részecskék keveréke, amelyek hosszabb időn át lebegnek a levegőben. Belélegzésük szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségeket, idegrendszeri vagy akár a magzatokra ható problémákat is okozhat.

A rezsicsökkentés csak ront a helyzeten

Dr. Csuvár Ádám környezetgazdaságtani szakértő szerint az látszik, hogy a rezsicsökkentés sok esetben fokozza a levegőszennyezettség mértéket, a csökkentett energiaár ugyanis arra ösztönzi az embereket, hogy ne bánjanak takarékosan fűtőberendezéseikkel, ráadásul otthonaik energetikai fejlesztését is visszatartotta.

2022-ben az orosz-ukrán háborúval összefüggésben a kormányzat módosította a rezsicsökkentés szabályait. Ennek lényege az volt, hogy egy bizonyos mennyiség (eleinte térfogat, aztán energiatartalom) felett a fogyasztóknak sokkal magasabb árat kell fizetniük a földgázért, mint korábban. Ez sokakat ösztönzött arra, hogy visszaálljanak fatüzelésre, ami tovább rontotta légszennyezettséget.

Csuvár Ádám szerint a kívánatos megoldás az lenne, ha a kormány hosszú távú megoldást keresne. Például tisztább energiából – geotermikus energiából, szilárd biomasszából, biogázból – származó központi fűtést építene ki, valamint korszerű otthonokra és jól célzott állami támogatásokra fordítaná inkább a kereteit.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik