Először készítettek részletes térképet a Repülő Csészealj nevű bolygóképző korong molekuláris rétegeiről a csillagászok. A munkában egy magyar szakértő, Kóspál Ágnes is részt vett – derül ki a HUN-REN közleményéből.
A Repülő Csészealj egy fiatal csillagot körülvevő lapos gáz- és porfelhő a 390 fényévre lévő Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben, ahol bolygók születnek. Különlegessége, hogy a Földről nézve éléről látszik, innen kapta nevét.
A chilei ALMA antenna-rendszer segítségével a kutatók bepillanthattak a korong legmélyebb rétegeibe, ahol több mint egy tucat molekulát – az élet alapvető építőköveit, amelyek hidrogénből, szénből, kénből, nitrogénből és oxigénből állnak – térképeztek fel, és meghatározták, hogy azok a korongban milyen magasan és a csillagtól milyen messze helyezkednek el.
A megfigyelések összetett szerkezetet tártak fel, ahol a hőmérséklet -253 Celsius-fokos. A kutatók felfedezték, hol fagynak meg a molekulák és képeznek jégbevonatot a porrészecskéken, jelezve a bolygócsírák lehetséges születési helyét. Emellett arra is bizonyítékot találtak, hogy a nehézhidrogént tartalmazó molekulák a korong legmélyebb rétegeiben koncentrálódnak, ahogyan azt az elméletek előre jelezték.
Ez egy nagy előrelépés annak megértésében, hogyan alakulnak ki bolygórendszerek a Napunkhoz hasonló csillagok körül
– mondta Kóspál Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója.
Az új felfedezések segítenek finomítani a bolygókeletkezés modelljeit, és mélyebb betekintést nyújtanak a bolygók, köztük a mi Földünk eredetébe.
