A Naprendszer eredeti anyagának legnagyobb része központi csillagunkba olvadt, a maradékból létrejöttek a bolygók, egy elhanyagolható mennyiség azonban még ma is, mondhatni törmelékként kering a csillag körül: mint egy állandó mozgásban lévő, gyűrű alakba rendeződött sitthalom a nagy építkezés után. Egy részük a Mars és a Jupiter között rója az útját, és innen elszabadulva kisebb-nagyobb darabok rendszeresen célba veszik a Földet, hogy aztán a légkörben látványos fényjelenséget produkálva elenyésszenek, vagy a nagyobb darabok különböző méretű „kavicsok” formájában elérjék a felszínt.
Világszerte meteorvadász csapatok követik a becsapódásokat, az űrbéli kőzetek megtalálása nemcsak kihívás és hatalmas élmény, hanem üzletnek sem utolsó. A legdrágábbak az úgynevezett előre jelzett becsapódású aszteroidák, amelyeket az elnevezésből adódó logikus módon még az űrben felfedeznek a szakemberek, és előre megadják a földet érésük várható helyét, idejét.
Az ilyen darabok ára nagyságrendekkel meghaladja az aranyét, grammját 1000–1500 euróért is árulhatják
– mondja a 24.hu-nak Sárneczky Krisztián csillagász, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatásvezetője.
A világon eddig összesen 11 aszteroida becsapódását sikerült előre jelezni, ebből három fűződik a magyar szakember nevéhez, bár, ha a teljes képet nézzük, mindez apróság. Egy 2016-ban indult projekt részeként a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével Sárneczky Krisztián már 287 földközeli kisbolygót fedezett fel, amivel nemcsak abszolút európai rekordtartó, hanem bolygóvédelmi kutatóműhelye is a nemzetközi élvonalba emelkedett.
A világ talán legdrágább aszteroidája mellett állva kisbolygók észleléséről, egész régiókat letarolni képes égitestekről kérdeztük a csillagászt.
