Amerikai tudósok egy csoportja felfedezett egy új pteroszauruszfajt, vagyis egy repülő hüllőt, amely több mint 200 millió évvel ezelőtt élt a dinoszauruszok korában. Az ősi hüllő állkapcsát még 2011-ben ásták ki egy arizonai lelőhelyről, azonban a modern szkennelési technikák csak most tártak fel olyan részleteket, amelyek azt mutatják, hogy egy a tudomány számára új fajhoz tartozó egyedről van szó – írja a BBC.
A washingtoni Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum tudósai által vezetett kutatócsoport az Eotephradactylus mcintireae nevet adta a teremtménynek, ami nagyjából „hamuszárnyú hajnalistennőként” fordítható magyarra. Ez egy utalás a vulkáni hamura, amely segített megőrizni a csontokat egy ősi folyómederben.
A felfedezésre a Petrified Forest Nemzeti Parkban került sor, mely területen több mint 200 millió évvel ezelőtt egy folyómeder volt, ahol az üledékrétegek fokozatosan csapdába ejtették és megőrizték a csontokat, pikkelyeket és az akkori élet egyéb bizonyítékait. A folyó a Pangea szuperkontinensének központi régióján folyt keresztül.
A pteroszaurusz állkapcsa csak egy része az ugyanazon a lelőhelyen talált fosszíliagyűjteménynek, amely csontokat, fogakat, halpikkelyeket és még megkövesedett ürüléket is tartalmaz. A pteroszaurusz fogainak tanulmányozása arra is következtetni engedett, hogy mit ehetett a sirályméretű szárnyas hüllő. A legvalószínűbb, hogy zsákmányai primitív halak voltak, amelyeket csontos pikkelyek páncélja borított.
