II. Ulászló magyar és cseh király 509 éve, 1516. március 13-án hunyt el, 60 évesen. Jagelló Ulászló a híres Hunyadi Mátyás után ülhetett a magyar trónra, annak ellenére, hogy a király végakarata szerint fiának, Corvin Jánosnak kellett volna örökölnie a koronát.
Elszedték a trónt Mátyás fiától
Amint a Rubicon írja, Ulászló már Mátyás idejében trónkövetelőként lépett fel Magyarországon, nagyapjára, I. Albert királyra hivatkozva. A magyar királyi címre azonban egészen 1490-ig, Mátyás haláláig kellett várnia.
Mátyás minden erejével próbálta biztosítani, hogy halála után házasságon kívül született, de törvényesített fia, Corvin János legyen a király, ám nem járt sikerrel. A krónika szerint az erőskezű Hunyadi után a magyar főnemesek ugyanis olyan királyt akartak választani, „akitől nem prüszköl a májuk”, így esett a választásuk Ulászlóra.
A mindössze 17 éves, a politika világában tapasztalatlan Jánost végül rávették, hogy a horvát báni és a bosnyák királyi címért cserébe lemondjon a magyar trónról. Újlaki Lőrinc főnemes, aki megesküdött Mátyásnak, hogy trónra segíti fiát, ezt azonban nem hagyta annyiban, és sereget gyűjtve Budára indult, Ulászló csapatai ellen viszont elvesztették a csatát. János épségben hagyta el a csatateret, de végleg letett a korona megszerzéséről, helyette horvát bánként foglalta el helyét.
Tehetetlen király volt Mátyás utóda?
Bár a Jagelló-uralkodóról elterjedt az kép, hogy gyenge, tehetetlen király volt, aki valójában nem tudta a hatalmat gyakorolni, ezt a vélekedést ma már nem tartják helytállónak a történészek. Regnálása idején állítólag az őt behívó bárók kiskirályokká nőttek, megtagadva a király parancsait saját céljukra szedték be az adót és a vámokat.
Arról is lehet olvasni, hogy Ulászló kincstára kiürült, magának is a néptől kellett élelmet kérnie, miközben az urak állandó követeléseit kénytelen volt jóváhagyni. Ulászlót azzal is szokták vádolni, hogy uralkodása alatt a főurak lebontották a Mátyás által felépített központosított rendszert, a Fekete Sereget szétzavarták, a török elleni végvárrendszer elhanyagoltan állt, az ország egyre gyengébb állapotba került a fenyegető Oszmán Birodalommal szemben.
Ulászló eközben bizonyos állítások szerint annyira népszerűtlenné vált, hogy a bárók hatalma alatt szenvedő köznemesség már 1505-ben olyan végzést hozott az országgyűlésen, hogy többé nem hajlandó külföldi királyt megválasztani. Ma már viszont tudjuk, hogy mindezek az állítások vagy légbőlkapottak, vagy a valós események rosszhiszemű kiforgatásán alapszanak.
Hogy milyen király volt valójában II. Ulászló és miért terjedt el vele kapcsolatban ennyi valótlan vád, alábbi cikkünkből részletesen kiderül:
