Bizonyára mindenki tapasztalhatta, hogy egyes sérülések sokkal jobban fájnak, mint az indokolt lenne. Jó példa erre mondjuk a papírvágás, amely kis területet érint, és csupán felületi sérülés, mégis gyors, égető érzést okozhat. Ehhez hasonló a hajhúzás is, amely egy új idegtudományi kutatás szerint sokkal gyorsabban jut el az agyunkba, mint más sérülések – írja az IFLScience.
A tanulmányba olyan bátor résztvevőket vontak be, akik eltűrték, hogy különböző erővel húzták ki a hajszálaikat. Az emberek egy része a kontrollcsoporthoz tartozott, amelynek tagjai minden másodpercben átérezték a hajhúzás során elkerülhetetlenül jelentkező fájdalmat. A többieket két különböző csoportba sorolták:
Ez utóbbi egy ritka genetikai állapot, amely azt okozhatja, hogy az érintettek nem éreznek akkora fájdalmat, amikor a hajukat húzzák. Ez azt mutatja, hogy a fehérjének fontos szerepe van a fájdalom szőrtüszőkből történő átvitelében. A kutatás során az is kiderült, hogy a hajhúzásból eredő fájdalom másképp jut el az agyba, mint a többi sérülés esetében. Ez ugyanis a gyorsabb Aβ rostok mentén mozog: így azok a résztvevők, akiknél ezek blokkolva voltak, nem éreztek fájdalmat, amikor a hajukat húzták.
A kutatók kiemelték, hogy az Aβ rostok sokkal gyorsabban hordozzák a jeleket, mint más típusú idegrostok. Sokan ezért dörzsölik a sebet egy sérülés után, ezzel ugyanis aktiválják az említett rostokat. Végül pedig az is kiderült, hogy a hajhúzás körülbelül 10-szer olyan fájdalmas, mint a tűszúrás, és az idegrostok mentén körülbelül 160 kilométer per óra sebességgel halad.
