Év elején valósággal berobbant az influenzaszezon Magyarországon. Az NNK Légúti Figyelőszolgálatának adatai szerint január 6–12. között 43 300 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, ez a szám a január 27-től február 2-ig tartó héten 83 600-ra nőtt, a legfrissebb, múlt heti adatokban pedig 82 100 fő szerepel. A tavalyi csúcs is február közepére esett, az esetszám azonban 60 100-nál megállt, majd csökkenni kezdett.
Mi okozhatja ezt a „durva” szezont, illetve az influenza előretörésének lehet köze ahhoz, hogy mindeközben a Covid szennyvízből kimutatható koncentrációja csökken? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét kérdeztük.
Van verseny, de nem az influenzával
Határozott válasz csak a kérdés második felére adható. Miként bárhol a természetben, a verseny a kórokozók körében is az egyik legfontosabb tényező, így hát működik a „kiszorítósdi”: egy vírustörzs lehet annyira sikeres, hogy hosszabb-rövidebb időre háttérbe kényszeríti a riválisait. Mindez azonban közeli rokonok esetén valószínűbb, nagyon laikus példával élve a keszeg soha nem fogja kiszorítani élőhelyéről a baglyot, mert egészen más környezetet, erőforrásokat használnak.
Az elmúlt években megfigyelhettük, hogy a Covid új variánsai dominánssá váltak, a régebbiek pedig visszahúzódtak vagy akár el is tűntek, az influenza és a koronavírus között azonban nem feltétlenül ennyire egyértelmű ez a kölcsönhatás.
Két teljesen különböző vírusról van szó, részben vagy egészen másként hatnak rájuk azok a faktorok, amelyek a terjedésüket, a fertőzőképességüket stb. befolyásolják
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor. Hozzáteszi:
