Tudomány

Magyar nők is harcolhattak a honfoglalás idején

Kis Luca / Plos One
Kis Luca / Plos One

Honfoglalás kori sírt vizsgáltak meg magyar kutatók Hajdú-Bihar vármegyében, a Sárrétudvariban található Hízóföld lelőhelyen – számolt be róla az Arkeonews. A Tihanyi Balázs vezette csapat megállapította, hogy a hant párját ritkítja, az ugyanis az első ismert harcos nő végső nyughelye lehet.

Amint Tihanyiék tanulmányból kiderül, az SH-63 jelű sírt még 1983 és 1985 között tárták fel, most azonban új, korszerű eljárásokat alkalmazva alapos vizsgálatnak vetették alá. Az SH-63 emberi maradványok mellett nyílvesszők töredékeit, egy tegezt, egy ezüstből készült hajdíszt, féldrágakövekből alkotott gyöngyöket és egy íjat is tartalmazott.

A csontváz rendkívül rossz állapotban maradt fenn, ezért az elhunyt nemének meghatározása nehéz feladatnak bizonyult. A kutatók ezért genetikai mintákat vettek, amelyek viszont egyértelműen arra mutattak, hogy az illető nő volt.

A Kárpát-medencében már korábban is találtak a korszakból származó, fegyverekkel eltemetett avar és szarmata nőket, azonban a harci eszközök jelenléte önmagában nem bizonyítja, hogy azok a személyek valóban katonák lettek volna. Az SH-63 viszont az első olyan ismert sír, amelybe egy nőt egy teljes fegyverkészlettel temettek el. Ez pedig felveti annak a lehetőségét, hogy a nők harcosok is lehettek a honfoglalás kori magyar társadalomban.

Kapcsolódó
Ezeréves magyar sírt találtak Csomádon
Ősi kincsek is előkerültek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik