Az időszakos böjt (intermittent fasting) napjaink egyik legnépszerűbb fogyókúratípusa. Ennek többféle változata létezik: sokan a 16-8-as módszerben hisznek, melynek részeként a nap kétharmadában semmit nem esznek, mások viszont az 5-2-es leosztást preferálják, ami azt jelenti, hogy két napra minimumra csökkentjük a kalóriabevitelt.
A Nature szaklapban megjelent kutatás szerint azonban van egy negatívum is: a sokkhatásra válaszul ugyanis a szervezet lelassíthatja a szőrnövekedést. A kínai Westlake Egyetem kutatói úgy jöttek rá erre, hogy leborotválták kísérleti egereiket, majd váltakozó napos koplalásnak vetették alá őket. A negyedéves vizsgálat végére a diétázó egerek szőrzete azonban nem nőtt vissza annyira, mint az ugyancsak borotvált, de nem böjtölő egereké. A kutatók a szőrtüsző őssejtek pusztulásával magyarázták ezt a hatást.
A hvg szerint a további kísérletek kimutatták, hogy az időszakos koplalás beindította a kommunikációt a mellékvesék, a stresszhormonokat termelő szervek és a bőr zsírsejtjei között. Ez utóbbiak zsírsavat szabadítottak fel, amelyek megzavarták az őssejtek anyagcseréjét, és olyan károsodást okoztak, amelyek az őssejtek pusztulásához vezettek.
Joggal merül fel a kérdés, hogy emberekre is igaz-e ez az eredmény. A kutatók ezt ellenőrizendő 49 embert osztottak be időszakos böjtölésre, illetve kontrollcsoportba. A böjtölők hajnövekedése 18 százalékkal lassabb volt, mint a utóbbi csoport tagjaié, és úgy tűnik, az egereknél megfigyelthez hasonló mechanizmus lehet felelős ezért a hatásért.
