Megszavazták a farkasok védettségi fokának csökkentését december 3-án, a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának 44. ülésén. A döntést a természetvédelmi szervezetek és a szakértők egyaránt bírálták, mivel szerintük az nem tudományos alapokon nyugszik – derül ki az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), a Természetvédelmi Világalap (WWF), a BirdLife Europe és a ClientEarth közös közleményéből.
Mint írják, a Berni Egyezmény ezzel a szavazással figyelmen kívül hagyta több száz civilszervezet, illetve állampolgárok százezreinek arra irányuló kérelmét, hogy a farkasokkal történő együttélés kialakítását és népszerűsítését helyezzék előtérbe. Ehelyett egy politikai célzatú javaslatot támogattak, amely ráadásul személyes okokban gyökerezhet. Az előterjesztést benyújtó Ursula von der Leyen szeretett póniját ugyanis 2022-ben egy farkas ölte meg.
A most megszavazott javaslat értelmében a farkasokat fokozottan védettről védett, de vadászható fajjá minősítették le, ezzel megkönnyítve legális kilövésüket.
Ez a döntés zöld utat ad a farkasok kilövésére. Ráadásul amellett, hogy sok farkas számára halálos ítélet, fenyegetést jelent más védett fajok számára is Európa-szerte
– értékelte a szavazás eredményét Marta Klimkiewicz, a ClientEarth tudományos tanácsadója.
A döntést azzal indokolták, hogy az egyre szaporodó ragadozók sok haszonállattal végeznek a vidékeken, ezzel nehéz helyzetbe hozva az állattartókat. A természetvédők szerint azonban a farkasok vadászata nem oldja meg ezt a problémát, viszont veszélybe sodorja a törékeny európai farkaspopulációkat, amelyek még alig álltak helyre, miután a kontinens nagy részéről kihaltak az elmúlt századok során.
A WWF Magyarország a Facebookon azt írta, hogy az eddigi kutatások szerint a farkasokkal kapcsolatos gazdasági és társadalmi konfliktusok kezelésére a faj állományszabályozása nem hatékony eszköz, sőt akár kontraproduktív is lehet. A kilövések következtében a falkákból kiszakadt egyedek ugyanis nagyobb eséllyel fordulnak a könnyebb prédát jelentő háziállatok felé.
Hosszú távon a farkas jogszabályi védelmének csökkentése ráadásul költségesebb megoldás, mint a már bizonyítottan hatékony, a haszonállatok védelmét szolgáló infrastruktúra – ötsoros villanypásztor és nagytestű őrkutyák – alkalmazása és telepítésének támogatása, valamint az érintettek közötti párbeszéd és a közös megoldáskeresés más felmerülő konfliktusok feloldására. A csúcsragadozók visszatérte és jelenléte ugyanis fontos az egészségesen működő ökoszisztémák szempontjából, amelyeknek helyreállítása és biológiai sokféleségük megőrzése az EU deklarált célja volt eddig.
A farkasok megfosztása a védelemtől évtizedek természetvédelmi munkáját sodorja veszélybe. Ahelyett, hogy tudományos alapú intézkedéseket tennének az emberek és vadállatok békés együtt élésének érdekében, a vezetők olyan politikai narratívát választottak, amely a vadon élő állatokat teszi meg bűnbaknak társadalmi problémákért. A farkasok leminősítése nem oldja meg a vidéki közösségek előtt álló kihívásokat, de veszélyes precedenst teremt: a tudomány helyett populizmus formálta döntéseket
– mondta Sofie Ruysschaert, a BirdLife munkatársa.
A természetvédelmi szervezetek úgy vélik, a döntés rossz fényben tünteti fel a farkasokat a nyilvánosság előtt, ezzel pedig a polarizációt súlyosbítja. Az egyesültek átlátható és tudományon alapuló működést várnak el a Berni Egyezménytől, amely szerintük elengedhetetlenül fontos lenne annak hitelességének fenntartásához. Példamutató működésével az egyezmény ráadásul nemcsak saját integritását tartaná fenn, hanem más szerveződéseket is inspirálhatna.
Fontos megjegyezni, hogy a döntést egyelőre még semmisé lehet tenni: ha a Berni Egyezmény tagjainak egyharmada, 17 ország írásban ellenezné, akkor nem válhatna jogerőssé. A farkasokat érintő javaslatról alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
