Az emberi evolúciót sokáig lineárisan képzelték el a szakértők, ma már azonban tudjuk, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű, a modern ember például más, ősi rokonaival, így a neandervölgyiekkel is keveredett. Egy új tanulmány most az segít megérteni, hogy eleink miként léptek kapcsolatba a gyenyiszovai emberekkel – írja a ScienceAlert.
Linda Ongaro és Emilia Huerta-Sanchez, a dublini Trinity College munkatársai a szakirodalmat elemezve vázolják, hogy miként befolyásolta a gyenyiszovai DNS saját biológiánkat. A kihalt, vitatott besorolású, fajnak vagy alfajnak tekintett csoportról máig meglehetősen keveset tudni, ami viszont biztos: a gyenyiszovaiak Ázsia lakói voltak a paleolitikum idején, és a neandervölgyiekhez hasonlóan többször is keveredtek a modern emberekkel.
A csoportot 2010-ben fedezték fel egy fiatal nő ujjcsontja alapján, ám máig nagyon kevés kövület került elő. A jelek alapján a gyenyiszovaiak mintegy 400 ezer éve különültek el a neandervölgyiektől.
„A modern emberi genomban fennmaradt gyenyiszovai szegmensek felhasználásával a kutatók legalább három olyan múltbeli esemény bizonyítékait tártak fel, amelyek során különböző gyenyiszovai populációk génjei bekerültek a modern emberek genetikai jegyeibe” – mondta Ongaro. Az ismert gének többek között olyan szekvenciákat tartalmaznak, amelyek gyakoriak a tibeti populációkban, és amelyek segítenek a szervezetnek megbirkózni a viszonylag alacsony oxigénszinttel.
A szakértők új áttekintése nemcsak arra világít rá, hogy mit tudunk, hanem arra is, hogy mit nem. Arról például meglehetősen kevés az ismeret, hogy a modern emberek különböző csoportjait hogyan változtatták meg a kihalt rokonokkal való találkozások. Ongaro úgy véli, számos kutatási irány létezik, amelyek révén a jövőben teljesebb képet kaphatunk, ezek közé tartozik a vizsgálatokban alulreprezentált népességek részletesebb genetikai elemzése.
