II. Rákóczi Ferenc 323 éve, 1701. november 7-én éjszaka szökött meg bécsújhelyi börtönéből, fél évvel a letartóztatása után. A férfit felségsértéssel vádolták meg, és minden bizonnyal ki is végezték volna, ha nem tör ki rabságából – írja a Rubicon.
Rákócziból gyermekkora óta próbáltak a Habsburgokhoz hű nemest nevelni, ám ennek ellenére is szembeszegült a bécsi udvar erőszakos központosító politikájával. 1700 körül elhatározta, hogy felveszi a harcot a Habsburg-ház ellen, ehhez pedig XIV. Lajos francia király segítségét kérte.
Rákóczi levelet küldött az uralkodónak Longueval eperjesi kapitánnyal, ő azonban megmutatta az üzeneteket a bécsi titkosrendőrségnek. Így 1701. április 18-án császári katonák jelentek meg Rákóczi nagysárosi kastélyában, akik letartóztatták, és Eperjesre, majd Bécsújhelyre vitték. Rákóczira a biztos halál várt, amelyet csak felesége, Hesseni Sarolta Amália hercegnőnek köszönhetően tudott elkerülni. Az asszony elhitette Gottfried Lehmann bécsújhelyi kapitánnyal, hogy a szöktetési kísérlet mögött befolyásos emberek állnak.
Mire Bécsben fény derült a szöktetésre, az arisztokrata már messze járt a császárvárostól, I. Lipót király pedig hiába próbálta tetemes vérdíjjal és fenyegetéssel kézre keríteni foglyát, nem járt eredménnyel. Lehmann kapitány viszont nem tudott elmenekülni az uralkodó haragja elől: őt büntetésből megkínozták és felnégyelték.
