Az ókori makedón királyok egyik előjoga volt a bíborszínű öltözet viselete, Nagy Sándor pedig előszeretettel élt kiváltságával. A források alapján a legendás uralkodó állandóan viselte a bíbort, egy friss tanulmány alapján pedig most megtalálhatták az egyik leghíresebb ruhadarabját – írja az IFLScience.
Olünthuszi Ephippusz ógörög szerző szerint Nagy Sándor szinte minden nap élt a bíbor jogával, és ritkán ment bárhova is egyedi színezetű tunikaszerű ruhája, khitonja vagy sarapisa nélkül.
1977-ben, az észak-görögországi Veginában Nagy Sándor több rokonának maradványait is megtalálták, személyazonosságukat csak tavaly év végén sikerült megerősíteni. Különösen érdekes a II. királysírként ismert temetkezés, amelyben egy arany láda található. Ez őrizte a legendás király féltestvérének, III. Philipposz Arrhidaiosznak a csontjait, valamint páncélelemeket és egyéb tárgyakat.
A leletek között akadt egy bíbor-fehér anyag, amelyről úgy vélték, hogy egykor a maradványok becsomagolását szolgálta. Antonisz Bartsziokasz, a Trákiai Démokritosz Egyetem munkatársa azonban az ősi szövetet újra megvizsgálva egészen más következtetésre jutott.
A szövet molekuláris és mikroszkópos elemzéseinek eredményeit áttekintve megállapította, hogy a tárgy valójában egy lilára festett pamutszövet, fehér középpel, amelyet valószínűleg a huntit nevű ásvánnyal fehérítettek. A szerző ezért arra a következtetésre jut, hogy a fizikai leírás pontosan megfelel az ókori forrásokban szereplő a szent perzsa mesoleucon sarapisnak, Nagy Sándor és a fáraók öltözetének.
A szakértő szerint a II. számú nyughelyben olyan fríz is található, amely Nagy Sándort ábrázolja a ládában lévő ruhában. Bartsziokasz tanulmányában az ókor legértékesebb tárgyának ítéli a leletet, bár ez meglehetősen szubjektív megállapítás.
Fontos kiemelni, hogy a verginai királysírok körül továbbra is sok a tudományos vita, Bartsziokasz eredményeit pedig valószínűleg rengeteg kritika éri majd.
