Akár több évig is az agyban maradhat és ott gyulladásokat okozhat a Covid-19-et kiváltó SARS CoV-2 vírus – derül ki az MTA közleményéből. A kórokozó így tartós idegrendszeri problémákkal is fenyegethet, sőt elképzelhető, hogy akár a neurodegeneratív betegségek felgyorsulásához is hozzájárulhat.
Az emberek immunrendszere ma már sokkal hatékonyabban veszi fel a harcot a koronavírussal, ezért az elmúlt időszakban a súlyos, kórházi kezelést igénylő esetek száma jelentősen csökkent. A Covid-19 hosszan elhúzódó hatásai, az úgynevezett long-Covid-szindróma viszont még mindig jellemző. Ezt tanulmányozta Dénes Ádám, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportjának vezetője.
A neuroimmunológus és kollegái arra jutottak, hogy a Covid-19 nagyon komoly mértékű gyulladást indít el az agy számos pontján, amelynek köze van a hosszú coviddal járó idegrendszeri tünetekhez. Ennek következtében az agy fő immunsejtjei, az agy normális működéséhez rendkívül fontos mikrogliasejtek állapota és működése is megváltozik.
Jól látjuk, hogy nagyon komoly neurológiai érintettséggel kell számolni a Covid-19 esetén
– mondta el Dénes Ádám.
A gyulladások a vegetatív idegrendszert is érintik, amely a többek között az ember aktivitását, a vérnyomásváltozásait, a keringését, a szívritmusát, a légzését tartja kézben. Éppen ezért a betegek más szervekben jelentkező tüneteket is tapasztalhatnak, például bőr- és ízületi tüneteket, szívritmuszavart, vérnyomásváltozást, ám ezeknek is idegrendszeri az eredetük.
A szakértő hozzátette, jelenleg még nem tudják, milyen hatásai lehetnek a hosszú covidnak a betegek életének későbbi szakaszaiban. Elképzelhető, például, hogy fokozhatja az olyan neurodegeneratív betegségeket, mint a demencia vagy Parkinson-kór, illetve felerősödhetnek, sűrűbbé válhatnak a memóriazavarok is. Ahhoz azonban még akár 20–30 évnek is el kell telni, hogy lássuk, milyen hatással volt a társadalomra a világjárvány ilyen szempontból.
Jelenleg nincs olyan módszer, amellyel a long-Covid-szindrómás betegeket hatékonyan lehetne kezelni, ugyanakkor a fizikai és szellemi aktivitás fenntartása és fokozása néhány kivételtől eltekintve jót szokott tenni nekik.
Dénes Ádám kutatásai eredményét részletesebb ismerteti november 26-án, egy előadás keretein belül, a Magyar Tudományos Akadémián.
