Meráni Gertrúd és a későbbi II. András magyar király frigye a hagyomány szerint 1203-ban köttetett, a közvélemény később őt tette felelőssé akkor még királyi herceg férje és az uralkodó, I. Imre közt kitört trónviszályért. Andrást veresége után fogságba vetették, feleségét hazaküldték, és csak akkor térhetett vissza, amikor Imre, majd fia, III. László halála után Andrást 1205-ben megkoronázták. Ekkor a gyermek III. László halálát is az ő mesterkedésének tulajdonították – írja a Rubicon.hu.
A gyűlölt asszony
A magyar történelem egyik legnépszerűtlenebb királynéja valóban többre vágyott udvara igazgatásánál és öt gyermeke – a későbbi IV. Béla király, Szent Erzsébet, valamint Kálmán, Mária és András – nevelésénél, hamarosan komoly konfliktusba került az ország előkelőségeivel. Gertrúd befolyása nyomán András ugyanis elképesztő pénzszórásba kezdett, aminek kedvezményezettjei rendre a királyné külföldi kegyencei, illetve a Magyarországra menekülő Meráni hercegi család tagjai voltak. Az uralkodó egész vármegyéket, valamint kulcsfontosságú tisztségeket ajándékozott az „idegeneknek”, ami nem meglepő módon kiváltotta az elhanyagolt országnagyok felháborodását. Miután pedig panaszaik süket fülekre találtak elhatározták a királyné meggyilkolását abban bízva, hogy így sikerül véget vetni az adományozásoknak.
Az 1213 során szerveződő összeesküvés méretéről és résztvevőiről nincsenek biztos információink, azt sem tudjuk pontosan, hogy kik hajtották végre a nevezetes merényletet. A gyilkosság megtervezésében egyébként vélhetően Bánk szlavóniai bán és nádor aktívan részt vett, mellette pedig a Kacsics nembeli Simon bán, Péter csanádi ispán, de esetleg még János esztergomi érsek is.
Merénylet a Pilisben
Azt azonban tudjuk, hogy 1213. szeptember 28-án Gertrudis királyné ünnepséget tartott Pilisszentkereszten a Magyarországra látogató VI. Lipót osztrák herceg tiszteletére, melyen Péter ispán, Simon bán és vélhetően Bánk bán is részt vett. A gyilkosságot feltehetően a pilisi hegyekben hajtották végre: először tőrbe csalták a gyanútlan Gertrudis fogatát, az erdő mélyén pedig végeztek a királynéval, és lemészárolták a kíséret jelentős részét. Állítólag maga Lipót herceg is csak a szerencsének köszönhette, hogy túlélte a támadást. Gertrudisra
A híres merénylet politikai téren nem hozott nagy változást, az uralkodói hatalom gyengesége folytán András gyakorlatilag büntetlenül hagyta felesége meggyilkolását, és egészen 1228-ig kellett arra várni, hogy Béla herceg, a trónörökös – szimbolikus intézkedésekkel, például birtokelkobzásokkal – megbosszulja édesanyja halálát.
