Tudomány

Ezektől függ, hogy mennyire jó az egészséggel összefüggő életminősége

Attila Csaszar / Getty Images
Attila Csaszar / Getty Images

A képzettebbek, a gazdaságilag aktívak, illetve az egy háztartásban többen együtt élők jobb egészséggel összefüggő életminőségre számíthatnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, vagy az egyedül élők – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából, amelyet csaknem 12 ezer résztvevő kérdőíves felmérésével készítettek. Hazánkban hasonló kutatás utoljára 2000-ben mérte fel a lakosság egészséggel összefüggő életminőségét.

A kérdőív öt témakörben méri fel az egyén szubjektív önértékelésén alapuló egészséggel összefüggő életminőségét, ezek a területek a mozgékonyság, az önellátás, a szokásos tevékenységek, a fájdalom/rossz közérzet és a szorongás/lehangoltság.

Minél magasabb az iskolázottság és minél alacsonyabb az életkor, annál magasabbnak értékelték szubjektív egészséggel összefüggő életminőségüket a megkérdezettek. Ugyancsak pozitív irányban befolyásolta az életminőséget az aktív munkaerőpiaci vagy hallgatói státusz, és az is, ha a háztartásban többen – maximum hatan – élnek együtt

– árulta el dr. Inotai András, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértekelő és Elemzési Központ egyetemi docense, a kutatás vezetője.

Ennek oka az lehet, hogy a magasabb iskolázottság összefüggésbe hozható az egészségesebb életmóddal, a prevenciós és mentálhigiénés programokban való nagyobb részvétellel és az egészség megbecsülésével. Míg az, hogy valaki dolgozik vagy tanul, több fizikai aktivitással és nagyobb szociális élettel járhat, a kapcsolati háló pedig erősebb lehet azokban a háztartásokban, ahol két vagy több ember él együtt, ami ugyancsak magasabb pontszámot eredményezett. Az inaktívak és az egyedül élők körében nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata.

A kutatás alapján az is elmondható, hogy a fiatalabb generációt leginkább a szorongás/lehangoltság érintette, míg az idősebb kor felé haladva a fájdalom/rossz közérzet, illetve a szokásos tevékenységek korlátozottsága volt a leggyakrabban jelezett probléma.

A 22 évvel ezelőtti felméréshez képest az látszik, hogy jelentősen javultak, vagyis több mint harminc százalékkal csökkentek a középkorúaknál, főként a nőknél a szorongás/lehangoltság, illetve a fájdalom/rossz közérzet dimenziókban mért mutatók. Az életminőség-javulás meghaladja a tíz százalékot ezekben a korcsoportokban, ami jelentős és az egyén számára is érezhető javulás. Emellett érzékelhetően csökkent a férfiak és nők közötti életminőség-különbség is.

Kapcsolódó
Hiába a chipsadó, nem esznek egészségesebben a magyarok
Sőt, meg is nőtt az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása a bevezetése óta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik