Tudomány

Annyira emberiek ezek a madarak, hogy inkább mi vagyunk állatok

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Annyira emberiek ezek a madarak, hogy inkább mi vagyunk állatok

Egyedülálló munka folyik a bő 100 éves erdő közepén, több mint 40 éve vizsgálják itt az odúlakó madarakat: vérre menő harc az ingatlanokért, megcsalás, féltékenység, szerelem és divathullámok a pilisi Málnás-hegyen örvös légykapókkal, kopasz ifjoncokkal, denevérekkel és sok tudománnyal. Az évtizedek óta futó projektben számtalan témát vizsgálnak, a négy évtizedes adatsorokból rendkívül értékes adatok nyerhetők. Egy biológus kutatócsoportot kísértünk el a helyszínre.

Közép- és Kelet-Európában egyedülálló projekt zajlik Szentendrétől néhány kilométerre az erdő közepén. Annyira erdő, hogy nagy területein bő száz éve nem történt fakitermelés, és annyira közepe, hogy a kaptatókkal sűrűn rakott földúton csak terepjáróval lehet célba érni. Civil autónak tilos behajtani, mi sem jöhettünk egyedül, öt biológus kutatót kísértünk el terepi munkájukra, amit laikus egyszerűsítéssel előzőleg madárfogásként emlegettünk a fotós kollégával – hivatalosan ökológiai kutatásról van szó.

A vizsgálatokat egy 70 hektáros területen végzik a Pilisszentlászló közelében fekvő Málnás-hegyen, ahol több kisebb körzetben összesen több mint 600 madárodú biztosítja az „alanyok” jelenlétét a területen. A Pilisi Parkerdő Zrt. immár négy évtizede adja a helyszínt, egészen pontosan 1982-ben kezdődött az odúban költő énekesmadarakra fókuszáló kutatás, ami a mai napig megszakítás nélkül folyik.

Varga Jennifer / 24.hu Sarkadi Fanni, Markó Gábor, Laczi Miklós, Rosivall Balázs, Jablonszky Mónika.

Ez a tény és az elképesztő részletekre kiterjedő vizsgálatok, kísérletek adják a projekt világszintű jelentőségét, hiszen a természet évről évre óriási változásokat produkál, a tendenciák rögzítéséhez, megértéséhez ilyen, évtizedes adatsorokra van szükség. Ami pedig ezekből látszik: menőzés, megcsalás, féltékenység, gyilkosság, „önzetlen” munka, szülői sikertörténetek, állandó harc és alkalmazkodás a túlélésért.

Ezek a madarak (is) annyira „emberiek”, hogy rá kellett jönnünk, a fajunknak kisajátított tulajdonságok sokkal inkább közös evolúciós örökségünk részei, mintsem az ember egyediségének bizonyítékai.

Maguk építették a bázist

Közvetlenül a kutatóbázisig vezet az út, az erdőben megbúvó épület híven tükrözi a magyar tudomány anyagi lehetőségeit: egy aprócska faház két helyiséggel. A kisebbik maga a mérőállomás spektrométerrel és a madárgyűrűzés eszközeivel, míg a nagyobb inkább raktár a méretesebb dolgoknak, illetve egy emeletes ágynak is helyet szorítottak.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik