Tudomány

Mitől lesz száraz egy zivatar?

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Az utóbbi napokban sokszor élhettünk át száraz zivatart és hőzivatart. Mit jelent ez a két fogalom? Előbbi valójában nem is önálló időjárási jelenség, de mindkettő összefügg az extrém meleggel.

Az egyre elviselhetetlenebb hőség az egekbe emelhette az időjárás-előrejelző oldalak látogatottságát: tömegek frissítgetik napjában többször is, hogy érkezik-e felüdítő eső, vagy van-e már hír enyhülésről. Utóbbiról nincs, míg előbbi azért elő-előfordul, épp ezért találkozhatunk többen és többször két kevésbé közismert fogalommal: száraz zivatar és hőzivatar.

A Molnár László meteorológussal, a Kiderül.hu munkatársával folytatott beszélgetésünkből kiderült, hogy a hőzivatart valóban az extrém meleg hívja életre,

a száraz zivatar azonban nem önálló jelenség, sőt az elnevezés laikus fejjel igencsak átverős.

Így néz ki egy zivatar

Kezdjük a legelején. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a napsugárzás felmelegíti a földfelszínt, a meleg levegő könnyebb a hidegnél, ezért a fizika törvényeinek engedelmeskedve fölfelé áramlik, ez a feláramlás az egész folyamat kulcsa. És nemcsak könnyebb, de jóval több vízpára megkötésére is képes. Egyre magasabbra jutva hőmérséklete csökken, lassanként átveszi aktuális környezetének értékeit, miközben már képtelen az eredetileg szállított pára megkötésére. A víz ezért kicsapódik a lebegő apró szennyeződésekre, az úgynevezett csapadékképző magokra, és létrejönnek a gomolyfelhők.

Minél melegebb a felszín, logikusan annál intenzívebb a feláramlás, illetve a folyamatot nagyban erősítheti egy betörő hidegfront, ami „alávág” a meleg légrétegeknek, jócskán növelve a feláramlást – így alakultak ki a keddi és szerdai viharok is.

A felfelé áramló, súrlódó levegőrészecskéinek hatására még a gomolyfelhőben, nagyjából 6-7 ezer méteres magasságban beindul a töltésszétválasztódás, majd elkezdődik a villámtevékenység

– mondja a 24.hu-nak Molnár László.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A látványos villámlást mennydörgés kíséri, az intenzív hanghatást a kisülés által felforrósodott levegő hirtelen tágulása hozza létre. Amennyiben a feláramlás elég intenzív, és megfelelő mennyiségű nedvesség is adott, a gomolyfelhők zivatarfelhővé alakulnak, majd elered az eső. Ez a zivatar, kissé lebutított definíció szerint villámlással és mennydörgéssel kísért intenzív csapadékhullás.

Mitől száraz?

Hogyan lesz ebből száraz zivatar? A szó szoros értelmében sehogy, hiszen azt leszögezhetjük: zivatar nincs csapadék nélkül.

A magyarázathoz kanyarodjunk vissza oda, hogy nagy magasságban a pára kicsapódik, a felhő hízik – a bőven fagypont alatti környezetben valójában apró, egyre csak hízó jégkristályokról van szó, amelyeket a feláramlás tart a magasban. A jégdarabkák addig növekszenek, amíg a gravitáció a felhajtóerő fölébe kerekedik, ekkor elindulnak a föld felé, útközben elolvadnak és esőcseppként érik el a felszínt.

Néha azonban előfordulhat, hogy a villámtevékenység már beindul, de a csapadék még valahol odafent lebeg, mert olyan erős a feláramlás.

„Ez a száraz zivatar: dörög, villámlik, de nem esik. Rövid, maximum 5-10 perces szakaszról van szó, ezt követően mindenképp elered ez eső, ha a zivatarfelhő felettünk van” – magyarázza a szakember. Hozzáteszi: a másik „lehetőség”, amit szintén szoktak száraz zivatarnak nevezni, amikor a felhő nem felettünk van, de annyira közel, hogy a dörgést és villámlást tökéletesen érzékeljük, csapadék viszont nincs.

Hőzivatar

Valódi száraz zivatart vulkánkitörések vagy hatalmas erdőtüzek produkálhatnak, olyankor is a száguldó részecskék indítják be a töltésszétválasztódást, majd dörgést és villámlást, víz helyett viszont hamu, vulkánkitörésnél pedig kisebb-nagyobb kődarabok hullanak alá.

A hőzivatar azonban már valódi individuum, a meteorológus szavaival a légtömegen belül kialakuló zivatar. Ilyenkor nincs hidegfront, az erős feláramláshoz szükséges energia, és persze a megfelelő nedvesség adott területen áll rendelkezésre, és az extrém meleg indítja be. Ilyenre is volt nem egy példa az elmúlt napokban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik