Egy új tanulmány alapján a székletürítés gyakorisága jelentősen befolyásolja a fiziológiát és a hosszú távú egészséget – írja az AFP. A legjobb eredmények a napi egyszeri vagy kétszeri ürítéshez kapcsolódnak.
Korábbi vizsgálatok összefüggést mutattak ki a székrekedés és hasmenés, illetve a fertőzések és neurodegeneratív betegségek magasabb kockázata között, ezekben a kutatásokban azonban betegekre fókuszáltak. Sean Gibbons, az Institute for Systems Biology munkatársa és kollégái most több mint 1400 egészséges, aktív betegségre utaló jeleket nem mutató felnőtt adatait, többek között vérkémiai, bélmikrobiomra vonatkozó, genetikai és egyéb információit elemezték.
A résztvevők önbevallásos alapon jelentették székelési gyakoriságukat. Ez alapján négy csoportot alakítottak ki a kutatók:
- székrekedéses (heti egy vagy két székletürítés),
- alacsony-normális (heti három),
- magas-normális (napi egy-három),
- valamint hasmenéses csoport.
Ha a széklet túl sokáig tartózkodik a bélben, a mikrobák kimerítik a rendelkezésre álló rostokat, és helyette fehérjéket használnak, ami toxinokat termel. „Azt találtuk, hogy még az egészséges, székrekedésben szenvedő embereknél is megnő ezeknek a toxinoknak a mennyisége a véráramban” – mondta Gibbons, hozzátéve, hogy a mérgek különösen a veséket terhelik meg.
A hasmenéses eseteknél gyulladásra és májkárosodásra utaló kémiai értékeket észleltek. Ilyen állapotban a szervezet túlzott mennyiségű epesavat választ ki, amelyet a máj egyébként a táplálékkal bevitt zsírok feloldására és felszívására használ.
Az adatokból kiviláglott, hogy általánosságban a fiatalabbak, a nők és az alacsonyabb testtömegindexűek voltak hajlamosak a ritkább székelésre. Az eltérés talán a nők és férfiak közötti hormonális és neurológiai különbségeknek, valamint a férfiak több fogyasztásának tudható be.
A legnagyobb eséllyel azok érik el az optimális szintet, akik több gyümölcsöt és zöldséget, illetve vizet fogyasztanak, rendszeresen mozognak, és étrendjükben a növényi táplálékok dominálnak. A szakemberek további céljai között szerepel, hogy hosszú távú vizsgálatot is folytassanak a témában.
