Fontos megjegyezni, hogy egyik vulkánkitörés sem volt teljesen váratlan. Az Etna egyik központi kráterében június közepe óta már kisebb kitörések zajlottak, amelyek egyre erősödtek és július első napjaira már egy több mint 20 méteres, nagyjából egy 7 emeletes ház magasságú vulkáni kúpot hoztak létre.
A Voragine-kráter nem volt túl aktív az elmúlt időszakban, 2015-2016-ban voltak utoljára figyelem felkeltő kitörései, miközben a szomszédos Délkeleti-kráterben voltak a nagy robbanásos vulkáni működések. Utóbbi kráter az elmúlt félévszázados történetében több mint 250 erőteljes paroxizmális kitörést mutatott.
Ugyanakkor a múlt figyelmeztet: fontos ismerni egy vulkán kitörési történetét, mert ez alapján, illetve a fokozatosan egyre nagyobb kilengésű földremegés jeleket figyelve jó esély volt arra, hogy 8 év után újra egy nagy kitörés történhet a Voragine-kráterben. Bár itt jóval ritkábbak a kitörések, azonban hevesebbek, és a kőzettani, geokémiai elemzések szerint ezeket többnyire nagyobb mélységből érkező, gázokban gazdagabb magmák okozzák.
Július 4-én a helyi obszervatórium vulkanológusai azt tapasztalták, hogy intenzívebbek a robbanások, amit lávaöntés kísért. Természetesen ekkor turisták már nem mehettek fel a csúcsterületre, hiába tart a legfőbb turistaszezon.
A hangos robbanás, a dübörgéssel kísért pulzáló kitörés az egész éjszaka, mintegy 9 órán keresztül tartott.
Egy ilyen nagy és hosszan tartó kitörés után azt lehetne hinni, hogy vége, de nem, a „postás kétszer csengetett”. Az újabb kitörés pedig gyorsabb lefolyású volt, a földremegés jel hirtelen emelkedett, és július 7-én, a hajnali órákban újabb lávaszökőkút kitörés indult, ismétlődő dübörgő robbanászajjal.
Ez viszont most nem volt olyan hosszú és reggelre befejeződött. Zafferana Etnea és Milo lakosai arra ébredtek, hogy településükön minden fekete, a vulkáni hamu és a néhány centiméteres lapillidarabok mindent egyenletesen befedtek. A kitörés következtében a Voragine kráter magassága jelentősen emelkedett és ezzel visszavette a vulkán legmagasabb pontját a Délkeleti-kráter kúpjától. A vulkáni képződmények tudományos vizsgálata már el is kezdődött, mivel ezek az adatok fontos információt adnak a tűzhányó közel jövőbeli kitörésére vonatkozóan.
2021-ben egymást követték a nagy robbanásos kitörések, amikor szintén nagy mélységből érkezett fel friss magma. Nem kizárt, hogy most ismét hasonló következik be. A folyamatos vulkánmonitorozás, a vulkanológus szakemberek munkája azonban segít az előrejelzésben.
A Stromboli is rákapcsolt
Miközben az Etna vitte a showt, a közeli Stromboli vulkán is színre lépett. A nagy dobás ott sem volt minden előzmény nélkül.
A tűzhányó folyamatosan működik több mint 2000 éve, minden 15-25 percben látványos lávatűzijáték kitörések történnek, amelyek messziről látszanak a Tirrén-tengerben, ezzel jó iránymutatást adva régóta a hajósoknak. A vulkáni működés azonban 2004 és különösen 2019 óta veszélyesebbé vált, mert a megszokott kitöréseket időszakonként nagyobb területet érintő, heves robbanásos kitörések váltották, és ezek sokszor váratlanul, minden előjel nélkül következtek be.
Bár korábban a vulkán csúcsa minden évben tízezreket vonzott, hogy az érdeklődők közelről láthassák a pompázatos vulkáni kitöréseket, jó egy évtizede már nem lehet turistáknak felmenni, csak 400 méter magasságig. Az elővigyázatosság nem véletlen, a vulkanológusok ismét a múltbeli eseményekből tudják, hogy vannak időszakok, amikor gyakrabban követik egymást ezek a paroxizmális kitörések. Most ismét ilyen időszakban vagyunk.
Az elmúlt hetekben-hónapokban a Stromboli kráterperemén egy magas lávakémény épült fel, és tudni lehetett azt, hogy ez előbb-utóbb le fog omlani. Július első napjaiban itt is erősödtek a robbanásos kitörések és pontosan öt évre egy korábbi nagy kitörés évfordulóján, július 4-én izzó piroklasztárak zúdultak le a vulkán meredek oldalán.
A hatóság a szakemberek javaslatára a legmagasabb, vörös riasztási fokozatot adta ki, az olasz katasztrófavédelmi miniszter pedig július 8-án rendkívüli állapotot hirdetett.
A két vulkán jelenleg sem pihen. A Voragine és Bocca Nuova széles és mély krátereit színültig izzó láva töltötte fel, ami vasárnap este már túlcsordult a kráterperemen és nyugat felé kisebb lávafolyamokban csorog alá. A Strombolin pedig tovább zajlik a lávaöntés és az izzó lávafolyamok vörösre festik a tűzhányó oldalát az éjszaka sötétségében.
Ebben az időszakban sok magyar turista is felkeresi e vulkáni területeket. Bár nincs katasztrófahelyzet, azért fontos tudni, hogy most a viszonylag nyugodt állapot is bármikor változhat, ezért lényeges figyelni a hatóságok https://www.ct.ingv.it/ jelentéseit. A vulkánok közelébe el lehet menni, de csak tisztes és biztonságos távolságból lehet megfigyelni működésüket. Az eseményeket továbbra is naprakészen követjük a Tűzhányó blog Facebook-csoport oldalán https://www.facebook.com/groups/145011098877289
A szerző Dr. Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagja.
