Húsvét és karácsony után pünkösd a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe, egyben a húsvét lezárása, a hívők a Szentlélek eljövetelét ünneplik. Maga a kifejezés a görög pentekosztéból származik, ami ötvenediket jelent, nem véletlenül: pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnap, vagyis az ötvenedik nap.
Vasárnap és hétfő
Mivel a húsvét úgynevezett mozgó ünnep, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ezért a pünkösd vasárnapnak és hétfőnek sincs bérelt helye a naptárban, május 10-11. és június 13-14. között érkezik, évről évre más dátummal. Idén május 19-ére esik pünkösd vasárnap, 20. pedig pünkösd hétfő. Miért két nap? A Katolikus lexikon szerint
Volt, mert 1969-től, a II. Vatikáni Zsinat utáni egyházi naptárban már egyszerű hétköznap, az évközi időhöz tartozik. Több keresztény országban azonban pünkösdhétfő munkaszüneti nap – Magyarországon 1993-tól –, Ferenc pápa 2018-as döntése értelmében pedig a katolikus egyház a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli. És mit tudunk a Szentlélek eljöveteléről?
Kiáradt a Szentlélek
Jézus Krisztus negyven nappal a feltámadása után tanítványai szeme láttára az Olajfák hegyéről a maga isteni erejével fölment a mennybe az Atyához, ez volt megdicsőülésének utolsó földi állomása. Előtte azonban megismételte ígéretét a Szentlélek eljöveteléről, az Apostolok cselekedeteiben ezt olvassuk: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig”.
Követői számára a várakozás és készülődés napjai következtek, a 11 apostol és a tanítványok „egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt”. Amikor pedig elérkezett pünkösd napja, mind együtt voltak. Az égből zúgás támadt, egészen betöltötte a házat, ahol ültek, majd:
lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.
Ebben az időben sok férfi tartózkodott Jeruzsálemben a világ minden népéből, a zúgásra nagy tömegben verődtek össze. Nagy volt a meglepetés, amikor mindenki saját anyanyelvén hallotta szólni az apostolokat. Péter magyarázta el mindenkinek, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése: „az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!”
Mindenkit arra szólított fel, keresztelkedjen meg Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára, és megkapja a Szentlélek ajándékát. Sokan megfogadták a szavát, aznap mintegy háromezer lélek tért meg. A Szentlélek szétáradásával megköttetett az új szövetség, amit ezúttal nem kőtáblára, hanem a szívekbe írtak.
