Egy friss tanulmány alapján ólommérgezésben szenvedett Ludwig van Beethoven – írja a Live Science. A szakértők úgy vélik, a szervezetében lévő magas ólomszint hozzájárulhatott süketségéhez és más betegségeihez.
A kutatók a német zeneszerző két hitelesített hajfürtjét vetették DNS-elemzés alá, és megállapították, hogy azok riasztóan magas koncentrációban tartalmaznak ólmot, valamint nagy mennyiségben arzént és higanyt. Az egyik tincsben grammonként 380, míg a másikban 258 mikrogramm ólmot detektáltak, az elfogadott mennyiség manapság legfeljebb 4 mikrogramm. A művész hajában az arzén a normál szint 13-szorosában, a higany pedig négyszeresében volt jelen.
Ezek a legmagasabb értékek, amelyeket hajban valaha láttam
– mondta a The New York Timesnak Paul Jannetto, a Mayo Klinika patológusa és a csapat tagja. „A világ minden tájáról kapunk mintákat, de ezek az értékek nagyságrendekkel magasabbak” – tette hozzá.
A mérgező fémek magas szintje részben magyarázatot adhat arra, hogy Beethoven miért szenvedett számos betegségben. A legendás zeneszerző a 20-as éveiben kezdte elveszíteni a hallását, a 40-es évei végére teljesen megsüketült, emésztőrendszeri problémái is voltak, és legalább kétszer fordult elő sárgaság nála, ami a májbetegség tünete.
Bár a magas ólomszint összefüggésbe hozható a gyomor-bélrendszeri és májproblémákkal, valamint a hallásvesztéssel, nem valószínű, hogy a koncentráció elég magas volt ahhoz, hogy önmagában Beethoven halálát okozza. Azt, hogy az arzén és higany miként hathatott egészségére, nem fedték fel a szakértők.
Egy korábbi vizsgálat során már elemeztek olyan hajmintákat, amelyeket a zeneszerzőhöz kötöttek, utóbb azonban kiderült, hogy azok egy askenázi zsidó nőé voltak. Akkor szintén magas ólomszintet dokumentáltak. A Jannettóék által nemrég vizsgált hajszálak igazoltan Beethoventől maradtak fenn, a genetikai analízis alapján a művész hepatitis B-vel volt fertőzött, és magas volt nála a májbetegség kockázata.
Hogy mi okozta szervezetében a fémszennyezést, arra több magyarázat is van, elképzelhető, hogy a túlzott borbevitel is szerepet játszott. A korszakban nem volt ritka, hogy a termelők ólomacetáttal tartósítsák borukat, ráadásul az üvegpalackok is tartalmaztak ólmot. A zeneszerző emellett sok dunai halat fogyasztott, amely rengeteg arzént és higanyt tartalmazott.
