Papp Gábor szigetvári gyermektüdőgyógyász allergológiai szakrendelésére az utóbbi években egyre több súlyos ételallergiás érkezett. Nemcsak az érintett gyerekek számának növekedése volt feltűnő az orvosnak, hanem a szülők ijedtsége is: hogyan engedjék gyerekeiket közösségbe, ha anafilaxiás reakciót vált ki az, ha csak érintkeznek az allergénnel.
Ha a társadalom nem figyel oda a súlyos ételallergiás gyerekre, akkor egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak közösségbe menni. Ezt ismerte fel a szigetvári orvos, aki nemcsak pedagógusoknak, hanem bárki számára egy könnyen elsajátítható oktatóanyagot állított össze. Alapelve az, hogy a súlyos allergiás reakció – vagyis az anafilaxia – csak akkor védhető ki, ha időben felismerik, és könnyebb azt megelőzni, mint kezelni. A prevenció is csak akkor lehet eredményes, ha tisztában vagyunk az ételallergia alapjaival – mondja Papp Gábor, aki egy online oktatóprogramot hozott létre AKI (Allergia Képzett Iskola) néven, amelynek segítségével akár harminc perc alatt bárki megismerheti a legfontosabb információkat a súlyos allergiával kapcsolatban.
Az allergia sok, széles körben ismert tünetet okozhat: bőrpír, kiütés, viszketés, duzzanat. Van azonban egy olyan típus, amely kevésbé ismert, mégis életveszélyes reakcióra is képes: ez az anafilaxiás allergia.
Szerencsére egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a gyerekek, akik súlyos, anafilaxiát is előidéző ételallergiával élnek. Ahhoz azonban, hogy ők teljes életet élhessenek, és közösségbe járhassanak, nemcsak nekik kell vigyázniuk arra, mit esznek, hanem az egész társadalom odafigyelésére és tudására is szükség van.
Ezt ismerte fel Papp Gábor is, aki néhány évvel ezelőtt oktatni kezdte a szigetvári pedagógusokat arra, mit jelent, ha egy gyerek súlyos, anafilaxiás sokkot is előidéző ételallergiában szenved, mit kell tenni, ha bekövetkezik a baj, és legfőképp mit kell tudni, hogy megelőzzék a bajt.
A probléma nem hangzik megoldhatatlannak, mégis elképesztően nagy odafigyelést igényel:
Az AKI alapítója azt mondja, a fejlett világban ma az ételallergiás gyermekek aránya 7-8 százalékra, az ételallergiás felnőtteké pedig valamivel alacsonyabbra, 5-6 százalékra tehető. A felmérések szerint a gyermekkori, elsősorban ételallergia miatt bekövetkező anafilaxiás reakciók 15-20 százaléka közoktatási intézményben (óvoda, bölcsőde, iskola) lép fel. „Ezért alapvető fontosságú, hogy a gyermekeket nevelő-oktató intézmények fel legyenek készülve az allergiás reakciók felismerésére és szükség esetén ellátásukra” – mondja Papp Gábor, aki hozzáteszi, nem csak az iskolaorvosoknak, védőnőknek és ápolóknak kell ismerniük az anafilaxiás allergiát, hanem az iskolákban dolgozó minden személynek, a pedagógustól a kisegítő munkatársakig.
Az ételallergián kívül viszonylag gyakran fordul elő a rovarcsípés miatt bekövetkező súlyos allergiás reakció is. Ahogy az étel esetén, úgy a csípés okozta súlyos allergiás reakció is gyors beavatkozással fordítható vissza: adrenalin-öninjekcióval a combizomba, autoinjektor segítségével.
Tudásmorzsák
Tavaly szeptember elseje óta a hazai közoktatási intézményekben kiemelt figyelemben kell részesíteni az anafilaxiát előidéző allergiában szenvedő gyerekeket. Ez óriási lépésnek számít, mert ez azt jelenti, hogy a bölcsődéknek, óvodáknak és iskoláknak fel kell készülniük az ételallergiás gyermekek fogadására, a súlyos allergiás reakció, az anafilaxia felismerésére és elsődleges ellátására. Papp Gábor Szigetváron felismerte, hogy mind a közvélemény, mind pedig a pedagógusok információhiányban szenvednek az anafilaxiás allergiát illetően, ezért elhatározta, segít ennek a problémának a feloldásában, és saját maga kezdett szervezni workshopokat, kezdetben a helyi pedagógusoknak, az allergiás reakciók felismeréséről és ellátásáról.
Tapasztalata szerint azok a pedagógusok ismerték a súlyos ételallergiát, akiknek iskolájában, óvodájában volt érintett gyerek, de számukra is jól jött az a tudáshalmaz, amelyet Papp Gáborék osztottak meg a személyes találkozókon. Aztán jött a Covid, a személyes oktatás szünetelt, a tudásátadást pedig az internetre költöztette a szakember, aki egy online, bárki számára letölthető oktatófelületet hozott létre: az AKI-t, vagyis az Allergia Képzett Iskola programot, amely az ételallergiás gyermekek biztonságosabb iskolai környezetének megteremtését célozza. Bár a program elsődleges célközönségét a pedagógusok jelentik, az oktatóanyag egy egyszerű regisztrálás után bárki számára elérhető.
Nem bonyolult tudásanyag elsajátításáról van szó: a súlyos allergiás reakciók megelőzéséhez, felismeréséhez és ellátásához akár fél óra is elegendő, igaz, érdemes néhány havonként felfrissíteni ezt a tudást, amelynek fontos, de nem kizárólagos részét képezi az anafilaxiás sokkot visszafordítani képes adrenalin injekció beadása is.
Papp Gábor szerint az lenne az optimális, ha egy iskolában az ott dolgozók 80 százaléka elvégzi az online programot. A pedagógusok esetén javasolt az oktatás elvégzése után egy személyes találkozó is, ahol a felmerült kérdéseket meg lehet vitatni. Mindenképpen óriási előny a szakember szerint, ha az online oktatóanyag elvégzésével már van egy erős előképzettségük a témában, de az injekció – egyáltalán nem bonyolult – beadásának gyakorlatát élőben lehet igazán megtanulni.
Egyre több az ételallergiás gyerek
Az AKI létrehozója korábban is fontosnak tartotta a súlyos ételallergiával kapcsolatos oktatást, és több szakmai konferencián is felszólalt a témában. Bár sikeresek voltak az előadásai, azt érezte, kollégái nem égető kérdésként tekintenek a témára. Ezen változtatott egy tragédia: 2022 januárjában egy újpesti iskolában allergiás roham következtében vesztette életét egy mogyoróallergiás hatéves kisfiú. „A tragédia után felgyorsultak az események: felocsúdott a közvélemény, és a szakma is sebességet váltott” – mondja Papp Gábor, aki azonban hozzátette, rengeteg munka van még, mert egyelőre nem kötelező a közoktatási intézményekben az ott dolgozók oktatása, sőt az adrenalin injektor beszerzése sem, ami leginkább a diagnosztizálatlan allergiásokra jelent veszélyt.
Pedig nagy szükség lenne arra, hogy nemcsak a pedagógusok, hanem a társadalom is komolyan vegye a problémát, és elsajátítsa a legfontosabb ismereteket a témában. Papp Gábor ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy a súlyos ételallergiások száma évről évre érezhetően növekszik. Az általa egyenesen epidémiának nevezett jelenség Magyarországon a 2010-es évektől figyelhető meg.
Bár hivatalos adatok nincsenek, Papp szerint nagyjából 40 ezer ételallergiás gyermek van Magyarországon, 65–70 százalékuk magas anafilaxia rizikójú. Vagyis 22–25 ezer gyermekről van szó, azaz minden második osztályba jár legalább egy ilyen ételallergiás gyermek.
Készülnek olyan oktatóanyagok is, amelyek életkorspecifikusan magyarázzák el az ételallergiát és az anafilaxiát. Papp Gábor szerint a következő szint az lenne, ha nemcsak az iskolákban lenne általános gyakorlat a képzés elvégzése, hanem a vendéglátóipari egységekben is. Az elképzelés nem példa nélküli, Ausztráliában ugyanis minden étteremben dolgozónak kötelező egy, az AKI-hoz hasonló tudásanyag elsajátítása.
