Tudomány

Így válhat halálossá egy darázscsípés

Jonathan Raa / NurPhoto / AFP
Jonathan Raa / NurPhoto / AFP
A méh- vagy darázscsípés normál esetben nem több múló kellemetlenségnél. Baj a torkot ért szúrásból vagy allergia esetén lehet, utóbbit ráadásul nem lehet előre szűrni. E rovarok mérge kifejezetten gerinces állatokra specializálódott, mondhatni „gerincesbüntető” molekulák, a legjobb, ha megelőzzük a támadást. Allergológus és biológus segítségével mutatjuk be, hogyan kerülhetjük el a baleseteket, miként kezeljük a szúrást, és mikor kell orvoshoz fordulni.

Ahogy hetekkel ezelőtt berobbant a tavasz, háziméhek és vadméhek tömegei lepték el a virágba borult kerteket, de a darazsak megjelenése még csak mostanában aktuális. A természet ritkán árul zsákbamacskát, a rovarok feltűnő színezete egyértelműen azt jelzi, hogy fullánkjuk és mérgük segítségével hatékonyan meg tudják védeni magukat, nem érdemes velük ujjat húzni.

A melegben mi is egyre többet vagyunk kint, a találkozás elkerülhetetlen, ahogy a balesetek is. Balesetek, mert egyetlen darázs vagy méh sem támad ok nélkül emberre: csakis a maga vagy a fészke védelmében, ám a legtöbbször mi magunk nem is tudjuk, hogy épp fenyegetést jelentünk – kivéve a hisztérikus és teljesen értelmetlen hadonászást.

Aztán persze hamar jön a felismerés, hiszen a társas darazsak és méhek mérge kifejezetten a gerincesek elriasztására fejlődött „speciális fegyver”, erős fájdalmat és testi tüneteket okoz. A következmények skálája széles – a múló kellemetlenségtől kezdve az akár halállal végződő anafilaxiás sokkon át a torkot ért szúrásból fakadó fulladásig.

Varga Jennifer / 24.hu

Milyen hatással van ránk a méh- vagy darázsméreg? Mely helyzeteket igyekezzünk elkerülni, valóban igaz-e, hogy a méhek haláluk után is „pumpálják” belénk a mérget, illetve üldözhetik az embert? Milyen tünetekkel jár a méh- vagy darázsszúrás, hogyan kezeljük, és mikor forduljunk azonnal orvoshoz? A szezon kezdetével aktuálissá váló kérdésekkel dr. Moric Krisztinát, az Allergiaközpont allergológusát, klinikai immunológust, fül-orr-gégészt és Dr. Vas Zoltán biológust, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusát, a Hártyásszárnyúak gyűjteményének vezetőjét kérdeztük.

Gerincesbüntető molekulák

Magyarországon mintegy 700 méh- és 9000 darázsfaj él, utóbbi csoportból 21 faj, előbbiből pedig a házi- és poszméhek az úgynevezett társas rovarok. Ők a királynőből és utódaiból álló fészekközösségekben élnek, és azért fontos mindezt kiemelni, mert egyedül ezek a fajok támadnak agresszívan, ha a fészküket fenyegetve érzik. És csupán ők rendelkeznek a gerincesek ellen kifejlődött speciális méreggel, amely célja, hogy a gyors, intenzív fájdalom és rosszullét hatására a támadó azonnal menekülőre fogja.

Ezen anyagok egyik fő komponensét bontóenzimek alkotják, amelyek roncsolják a szövetet, ezzel pedig lokális gyulladást és fájdalmat idéznek elő

– mondja a 24.hu-nak Vas Zoltán.

Az összetevők másik fontos csoportja a gerinces szervezetekben található neurotranszmitterek (speciális hírvivő molekulák, az idegsejtek közötti ingerületátvitel a feladatuk). Összezavarják a szervezetet, hatásukra emelkedik a pulzus, hányinger, szédülés léphet fel, általános rosszullét alakul ki. Elképesztő, hogy mire képes az evolúció: e rovarok szervezetének működésében ugyanis ezek a komponensek nem bírnak más szereppel, kifejezetten a gerincesek ellen gyártott, gerincesekben élettani hatásokat kiváltani képes anyagok. Vas Zoltán találó kifejezésével: „gerincesbüntető molekulák”.

Csíp, szúr és harap?

Legyen szó szúnyogról, méhről, darázsról, bögölyről, bolháról, kullancsról vagy pókról, a köznyelv csípést említ, pedig egyik esetben sem erről van szó. Az állat célja mérget juttatni az ellenség szervezetébe, amihez az első lépés átszakítani a bőrt – ez pedig csípéssel nemigen lehetséges. Helyesen tehát a méh és a darázs szúr, a pók harap és így tovább, a csípés teljesen téves kifejezés, pláne a rovarcsípés: a pók és a kullancs nem is rovar, mégis szokás egy kalap alá venni őket is.

És ha már méreg, a hártyásszárnyúak szakértője megoszt velünk egy, a mindennapokban is gyakorlati hasznot hajtó műhelytitkot: a méhek mérge összességében savas, a darazsaké lúgos kémhatású. Ezért jócskán enyhíthetjük a fájdalmat, ha a méh szúrását lúgos anyaggal (például szódabikarbónás borogatással), míg a darázsét savassal (ecet, citrom, paradicsom stb.) kezeljük a lehető legrövidebb időn belül.

Tömegben is támadhatnak

A darazsak és méhek nem keresik a bajt, de hatékonyan védekeznek, ha magukat vagy fészküket veszélyben érzik. Utóbbi főbenjáró bűn a szemükben, és a legtöbbször nem várják meg, hogy az illető tényleg ártó szándékkal érkezik-e, vagy csak tudtán kívül, véletlenül tartózkodik túl közel. Ilyenkor tömegesen támadhatnak, egy darabig még üldözhetik is a betolakodót, de nem fog méhfelhő lihegni a nyomunkban kilométereken keresztül, mint a rajzfilmekben. Már csak azért sem, mert rövid távon akár 40 kilométer/órával képesek repülni, nem lehet előlük elszaladni.

Mohos Márton / 24.hu

A fullánkját belénk mártó első rovar olyan feromonokat bocsát ki, amelyek a társait azonnali támadásra serkentik, balszerencsés esetben az egész család ránk veti magát. Úgy is fogalmazhatunk, hadba hívó vészparfümöt juttatnak a levegőbe. Amellett persze, hogy igyekszünk a fészektől távolodni, ilyenkor a legjobb bemenekülni a házba, a fészerbe, garázsba, és magunkra csapni az ajtót. Egy darázs annyiszor szúr meg, ahányszor akar, és persze, amíg a készlete ki nem fogy, a háziméh horgas végű fullánkja viszont beleakad a bőrbe, és kiszakad az állat testéből a méregzacskókkal együtt.

A rovar ilyenkor leesik és elpusztul, a méregzacskók izomzata viszont továbbra is pumpálja a mérget, ezért fontos azonnal eltávolítani. 

Mindig nézzük meg, mit iszunk

Ha valakinél nem jelentkezik allergiás reakció, a méh- vagy darázsszúrás múló kellemetlenség, egyetlen kivétellel: ha a szúrás a szájüregben vagy a torokban történik. Ilyenkor a duzzanat elzárhatja a légutakat, és ebben az esetben viszonylag hamar beállhat a halál, ráadásul egy ilyen helyzet könnyebben kialakulhat, mint gondolnánk.

Az ember kint van a kertben, sütöget, tesz-vesz, közben bele-beleiszik a dobozos üdítőbe vagy sörbe. Csakhogy ezeket a darazsak is szeretik, bemásznak a flakonba, a következő korttyal pedig már nyelnénk őket is. Vas Zoltán felhívja a figyelmet: cukros üdítőt, sört, bort, sőt, lehetőleg minden innivalót üvegpohárból fogyasszunk, és mielőtt a szánkhoz emeljük, győződjünk meg róla, hogy nem kalimpál-e benne oda nem való élőlény.

Kis és nagy reakció, életveszélyes állapot

Az allergia egészen más történet, elég gyorsan eljöhet az az állapot, amikor azonnal orvoshoz kell fordulni, szélsőséges esetben pedig perceken belül életveszélyes helyzet alakulhat ki. A legrosszabb pedig, hogy az allergiás hajlamot nem lehet szűrni, és az első csípéstől még nem is feltétlenül jelentkezik. A méh- vagy darázsméreg kapcsán mindenkinél kialakulnak tünetek, de ez a normális.

A szúrás során bejutott méreganyagok váltják ki az olyan jól ismert, enyhe panaszokat, mint a fájdalom, a bőrpír, a viszketés, a duzzanat stb.

– magyarázza a 24.hu-nak Moric Krisztina.

Miként azonban a polleneket és egyéb allergén anyagokat, a szervezet a mérget is túlreagálhatja, és a szükségesnél akár nagyságrendekkel erősebb választ adhat. Ezzel kezdődnek a problémák, mert ha átesünk a ló túloldalára, saját immunrendszerünk sodorhat életveszélyes állapotba. Az orvostudomány három típust különböztet meg, az első kettő ártalmatlan:

  • Kis helyi reakció. Ez a „normális” válasz: párcentis duzzanat, fájdalom, pirosodás, viszketés, az egész egy-két napon belül elmúlik.
  • Nagy helyi reakció. A duzzanat 10 centi vagy még nagyobb lehet, erősebb a fájdalom, intenzívebb a vörösödés, és mindez napokig fennáll. A doktornő megjegyzi: „kellemetlen és ijesztő, de nagyobb a füstje, mint a lángja. Ez még mindig nem allergia.”
  • Allergiás reakció. A csípést követő 5–20 percen belül testszerte kiütések jelennek meg, a bőr bepirosodik, viszketés, gyengeség, nehézlégzés, fulladás, hányás, rosszullét jelentkezik. Már egyetlen ilyen tünet is intő jel, orvoshoz kell fordulni akkor is, ha fentiekből csak egyet vagy csak néhányat tapasztalunk.
KARL-JOSEF HILDENBRAND / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP A kisujj és a kézfej egy része megduzzadt egy darázscsípés után.

Ez utóbbi állapot vezethet szélsőséges esetben anafilaxiás sokkhoz: nehézlégzés, fulladás, megduzzadnak az ajkak, az arc, a szemek, a torok, esik a vérnyomás, gyorsul a szívverés és ájulás is bekövetkezhet. Életveszélyes állapot. Az anafilaxia lefutása egyénfüggő, de nagyon gyors, percek alatt végzetessé válhat, azonnal mentőt kell hívni, a beteget orvoshoz kell juttatni.

Nem lehet előre jelezni az allergiát

Allergia szempontjából lényegtelen, hogy hol jut a testbe a méreg, Moric Krisztina Vas Zoltánhoz hasonlóan egyedül a torkot emeli ki, mint duplán veszélyes területet, ahol allergia nélkül is fulladással végződhet a szúrás. Ha nincs nagy baj, kezelés tekintetében a viszketést enyhítő krémeket, hűsítő borogatást lehet javasolni, a kalciumot azonban úgy, ahogy van, felejtsük el: tévhit, hogy enyhíti vagy megelőzi az allergiás tüneteket.

A gyerekek 0,5, a felnőttek 3 százalékának van tényleges méh- vagy darázscsípés allergiája, ami szerencsére nem egy magas arány, ám az érintettség csak utólag derül ki. A vizsgálatokkal ugyanis csak azt tudják szűrni, hogy az illető szervezetében megvan-e az ellenanyag, és ha igen, az még mindig nem jelent allergiát. Mindenkiben megtalálható lehet, akit csípett már meg darázs vagy méh – ha a parlagfűre értelmezzük, a népesség több mint felében megtalálható lehet az ellenanyag, mert korábban a szervezete találkozott már vele, de az allergiások száma azért szerencsére közel sem ilyen magas.

A pontos diagnózis felállításához szükséges az (akár enyhe) allergiás reakció, mint előzmény, és az ellenanyag igazolása teszttel, ezért fontos már enyhébb allergiás reakció esetén is orvoshoz fordulni, hogy legközelebb ne legyen nagyobb baj

– emeli ki Moric doktornő.

Az allergia ráadásul bármikor kialakulhat, vagyis, ha egy csípéstől nincs semmi különösebb problémánk, az még nem jelenti azt, hogy két nap múlva, 20 év múlva a következőtől sem lesz. A védekezés legjobb módja az elkerülés, az óvatosság, akinél pedig a igazolt az allergia méh- és darázscsípésre, hordjon magánál epipent.

A gyorsan ható, adrenalin tartalmú szer azonban nem játék, az allergológus nem ajánlja, hogy valaki ok nélkül, csupán a biztonság kedvéért, szükség esetére tartsa magánál. Tudni kell, mikor és hogyan kell használni.

Kapcsolódó
Most van körülöttünk a legtöbb a lódarázs, de életveszélyes lehet rájuk támadni
A kolóniák létszáma az év ezen szakaszában éri el a maximumát, sűrűsödnek az ember-lódarázs találkozások. Alapvetően egy békés fajról van szó, ám azt azért fontos tudni: a lódarázs nem játék.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik