A szegény nemesi családból származó Thomas Cranmert eleve papi pályára szánták, 1523-ban Cambridge-ben meg is szerezte a a teológiai doktori fokozatot. A sors hamarosan összehozta VIII. Henrik királlyal, aki felfigyelt a művelt férfira, és Cranmer hamarosan az uralkodó bizalmasainak körébe került – írja a Rubicon.hu.
1530-ban komoly feladatot kapott: bírja rá a pápát Aragóniai Katalinnal kötött házasságának érvénytelenítésére. Nem járt ugyan sikerrel, de ez nem okozott törést a karrierjében, két évvel később V. Károly német-római császár mellett nagyköveti tisztet töltött be, miközben tanulmányozta a németországi lutheránus vallást.
Amikor pedig Henrik és Róma kapcsolata végleg elmérgesedett, az angol király elszánt magát a pápasággal való szakításra, a vallás megreformálását pedig jelentős részben Cranmerre bízta. Ő lett 1533-tól az anglikán egyház első számú papi vezetője, Canterbury érseke, és természetesen érvénytelenítette VIII. Henrik házasságát.
Két évtizeddel később azonban VI. Edward király halálával VIII. Henrik idősebb lánya, Mária szerezte meg a trónt. Mária II. Fülöp spanyol király felesége, tehát katolikus vallású volt, és elég elvakult ahhoz, hogy Angliát még a terror eszközével is megpróbálja letéríteni a reformáció útjáról. Cranmer ráadásul kísérletet tett arra, hogy mást ültessen helyette a trónra, így a hatalomra kerülő királynő árulás vádjával bebörtönöztette őt. Hároméves pere során többször kényszerítették tanai visszavonására, amire hajlandó volt, de végül mégis máglyahalálra ítélték, és 1556. március 21-én megégették.
