A koronavírus-járvány kitörése óta sokkal jobban tudatában vagyunk a szaglásunk fontosságának. Ennek hatására számos olyan új kutatás született, amelyben a tudósok azt latolgatják, hogy az illékony vegyületek belélegzése lehet-e a rák vagy a lassú lefolyású neurodegeneratív betegségek kezelésének módja – írja a Science Alert.
Anandasankar Ray, a Kaliforniai Egyetem (UC) sejt- és molekuláris biológusa egy friss kutatásban jelezte, az illatanyagoknak való közvetlen kitettség megváltoztathatja a gének expresszióját, még olyan szövetekben is, amelyekben nincs szagreceptor. A csapat gyümölcslegyeket és egereket tett ki különböző dózisú diacetilgőzöknek 5 napon keresztül.
A kutatás során hiszton-deacetilázt (HDAC) használtak, amely komoly változásokat váltott ki a legyek és egerek génexpressziójában, beleértve az állatok agyának sejtjeit, az egerek tüdejét és a legyek tapintószervét. Az anyagot laboratóriumban növesztett emberi sejteken is kipróbálták, ahol azt találták, hogy megállítják a neuroblasztóma sejtek növekedését. Az expozíció szintén lelassította a neurodegeneráció előrehaladását a Huntington-kór légymodelljében.
Bár az eredmények előremutatóak, korábbi kutatások jelzik, hogy a diacetil belélegzése elváltozásokat okoz a légúti sejtekben, így más anyagok tesztelését is tervezik a kutatók. A tanulmánnyal emellett az is baj, hogy nem nyújt alapos elemzést a mögöttes mechanizmusokról, amelyek megmagyarázhatnák, hogy a szagok miként idéznek elő epigenetikai változásokat az orrtól távol eső sejtekben.
