Egy új tanulmány magyarázatot adhat arra, hogy mi okozza a hosszú Covidot – írja a The Guardian. A rendkívül kellemetlen tünetegyüttes koronavírus-fertőzés után alakul ki egyes betegeknél, az állapot feledékenységgel, koncentrációs nehézséggel és egyéb kognitív problémákkal jár.
A gát szabályozza, hogy milyen anyagok lépnek be és ki az agyba. Matthew Campbell, a Trinity College Dublin munkatársa és a csapat tagja szerint a gát a vérben lévő anyagok agyhoz viszonyított egyensúlyát tartja fenn, amikor pedig ez az egyensúly felborul, változások állhatnak be az idegi működésben.
Campbell és munkatársai 76 páciens vérszérum- és plazmamintáit elemezték, az érintettek 2020 márciusában vagy áprilisában kerültek kórházba koronavírus miatt. 25 olyan alany adatait is elemezték, akik még a világjárvány előtt szorultak kórházi kezelésre.
14 olyan Covid-betegnél, akik agyi ködről számoltak be, magasabb volt az S100β nevű fehérje szintje azon páciensekhez viszonyítva, akik nem tapasztaltak be ilyen tünetet, vagy akik nem voltak covidosak. Ezt a fehérjét az agyban lévő sejtek termelik, és normál esetben nem található meg a vérben, ami arra utal, hogy az érintetteknél a vér-agy gáttal probléma adódott.
Ez lehet a védettség oka
A kutatás következő fázisába 10 olyan embert vontak be, aki felépült a koronavírusból, valamint 22 olyat, aki hosszú covidban szenvedett. Utóbbi csoportból 11 páciens agykődről is beszámolt, az érintettek ekkor még nem kaptak vakcinát.
A résztvevőkön MRI-vel vizsgálták meg, az agyködös alanyoknál pedig valóban a vér-agy gát szivárgásának jelei mutatkoztak.
A hosszú covidos agyködben szenvedő betegeknél egyébként az alvadásban szerepet játszó fehérjék megnövekedett szintjének jelei is detektálhatóak voltak. Campbell szerint az eredmények nem voltak meglepőek, mivel az érintett proteinek zavarai együtt járhatnak az ereket bélelő sejtek zavarával.
Bár a tanulmány a hosszú Covidra összpontosított, a megállapítások más betegségekhez köthető agyködtípusokra is igazak lehetnek. Ennek megerősítéséhez további elemzések szükségesek.
Érdemes azt is hozzátenni, hogy a mostani vizsgálat az első hullámban érintett páciensek adatain alapul, elképzelhető, hogy a koronavírus későbbi változatainál, illetve oltott személyeknél a mechanizmusok mások. Emellett a minta kis száma, illetve az agyköd önbevallásos alapja torzíthatta az eredményeket.
