A Titanic baleseténél is nagyobb hajókatasztrófa történt 79 éve a Balti-tengeren, amely során több mint 9 ezer ember vesztette életét. A Wilhelm Gustloff nevű német hajót 1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró, a jármű többségében második világháborús menekülteket szállított – írja a Múlt-kor.
Milliókat mentett meg a hatalmas hajó
Az 1937-ben vízre bocsátott, 208 méter hosszú, 24 méter széles, 26 ezer bruttó regisztertonnás hajót a svájci nácik vezetőjéről nevezték el. A négy, összességében 9500 lóerős motor hajtotta, kilenc emeletes hajó 15,5 csomós (29 kilométeres) óránkénti sebességre volt képes. Először üdülőhajóként szolgált, de a második világháború kitörése után kórházhajóvá alakították át.
1945 januárjában a Hannibál hadművelet részeként közel két és félmillió német civilt, főként gyerekeket, nőket és öregeket menekített Kelet-Poroszországból Németországba a közeledő Vörös Hadsereg elől. Ez volt a történelem legnagyobb vízi mentőakciója.
A Wilhelm Gustloff 1945. január 30-án mínusz 18 fokos hidegben futott ki Gotenhafen (ma: Gdynia, Lengyelország) kikötőjéből, tízezernél is több menekülővel a fedélzetén. A hajó útközben hóviharba került, ágyúi és a torpedókat észlelő rendszerei befagytak.
Ezrek vesztek a fagyos vízbe
A hajót három találat érte, az fedélzeten pedig azonnal kitört a pánik. A kapitány kiadta a parancsot a mentőcsónakok leeresztésére, de a rettenetes hidegben a csörlők befagytak, így csak kézi erővel tudtak néhányat vízre bocsátani. De még ha az összes mentőcsónakot sikerül is vízre tenni és mind megtelik, akkor is több ezren maradtak volna hátra a fedélzeten. A szerencsétlenségnek legalább kilencezer áldozata volt, közülük ötezer gyermek. A sebesült katonáknak esélyük sem volt a menekülésre, sok embert a lépcsőkön és a folyosókon tapostak halálra, mások a megdőlt hajóról csúsztak a jeges, alig 4 fokos vízbe, ahol néhány percnél tovább senki sem maradhatott életben. A mentőhajók összesen 1239 túlélőt találtak.
A Wilhelm Gustloff elsüllyesztését hallgatás övezte. Az összeomló Harmadik Birodalomban nem tudósítottak a rossz hírről és a Szovjetunióban sem írták meg. Ezután évtizedekig tabunak minősült: a szovjetek nem akarták bolygatni a több ezer ártatlan civil halálát követelő esetet, a háborút kirobbantó, bűntudattól gyötört németek pedig nem hozták szóba.
Történészek máig vitatkoznak arról, hogy háborús bűncselekmény történt-e, avagy olyan szörnyű tragédia, amely a háború óhatatlan velejárója. A tragédia csak a német újraegyesítés után került a köztudatba, majd 2002-ben a Nobel-díjas német író, Günter Grass dolgozta fel Ráklépésben című regényében, majd 2008-ban a ZDF televízió doku-játékfilmet forgatott róla.
