Talán nem fog senkit meglepni az, hogy a testmagasságunk nagyrészt a génjeinknek múlik, vagyis azon, hogy szüleink és őseink hány centisre nőttek. A kutatók szerint azonban fontos kiemelni, hogy a gyermekkori alultápláltság vagy egy fiatal korban tapasztalt súlyos betegség is negatív hatással lehet a testmagasságot érintő potenciálunk elérésére – írja a Live Science.
A nem fertőző betegségek kockázati tényezőivel foglalkozó Non-Communicable Diseases Risk Factor Collaboration szervezet szerint a lista változhat. Míg Dél-Korea 1985-ben csak a 133. helyen állt a testmagasság szerinti rangsorban, 2019-re feljöttek a 60. helyre ugrott. Az elképesztő ugrásról a tudósok úgy vélik, annak köszönhető, hogy az ázsiai országban az elmúlt évtizedekben javult az étrend.
Stephen Hsu, a Michigani Állami Egyetem számítógépes matematika professzora szerint nem csak Dél-Korea, Kína esetében is szemmel látható az étrend javulásának hatása az átlagos testmagasságra. A kutatások szerint azonban a nem fertőző betegségek is negatívan befolyásolhatják a növekedést, különösen, ha gyermekkorban jelentkeznek.
A Nature folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmányban a kutatók 5,4 millió ember genomját vizsgálták – ez a legnagyobb csoport, amellyel valaha a magasság genetikáját vizsgálták. A tudósok több mint tízezer egypontos nukleotid-polimorfizmusra (SNP) bukkantak, amelyek a magassággal vannak összefüggésben. Az európai felmenőkkel rendelkező egyéneknél ezek az SNP-k a magasságváltozások 40 százalékáért, míg a nem európai felmenőkkel rendelkezőknél 10-20 százalékért feleltek.
