2014-ben a Zöld-foki szigetek Fogo vulkánja kitört és a lávafolyás elpusztította Portela és Bangaeira településeket. 2018-ban a hawaii Nagy-szigeten a Kilauea vulkáni területhez tartozó keleti rift zóna mentén volt egy jelentős lávaöntő kitörés, ami számos települést és óceánparti üdülőövezetet borított vastag lávatakaróval. 2021-ben a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma délnyugati oldalán nyílt fel a föld és a lávafolyam több száz házat rombolt le. Mindegyik esetben volt a korábbi évtizedekben példa hasonló vulkáni működésre.
Mondhatni, itt a lakosok nem ismerték itt a vulkáni veszélyt e területen, most azonban a láva e település házait égeti fel és dönti le – írja a 24.hu-nak küldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.
Látszólag lenyugodott
Az izlandi Reykjanes-félszigeten mintegy 800 év nyugalom után 2019. végén változott a helyzet, földrengésrajok pattantak ki, felszínemelkedés történt, ami magma felnyomulásával volt magyarázható. Majd 2021-ben megkezdődött a vulkánkitörések sora. Ezek először egy elzárt dimbes-dombos területen zajlottak, 2023 októberében azonban egy új helyen mutatkoztak a kitörés előjelei, mégpedig egy népszerű turistalátványosság, a Kék Lagúna közelében.
November 10-11-én a magma felszín alatt oldalirányba nyomult, nagyon erőteljes földrengésekkel kísérve. A Sundhnúkur hasadékzóna mintegy egy métert szélesedett, repedések, hasadékok alakultak ki, többek között Grindavík településen is. Szerencsére még időben megtörtént a 3600 lakos kitelepítése.
Azonban ez a vulkánkitörés váratlanul csak két napig tartott, a magma mozgására utaló jelek azonban nem lankadtak. A Kék Lagúna és Svartsengi térsége folyamatosan emelkedett tovább, és az elmúlt napokra már magasabb volt a felszín, mint az elmúlt hónapokban bármikor. A földrengések száma viszont jelentősen csökkent és a látszólagos nyugalom miatt a Kék Lagúna ismét kinyitotta kapuit, Grindavík településre is visszamehettek a lakók.
Mégis megindult a kitörés
Január 13-án este azonban a szakemberek javaslatára, sokak számára váratlanul, kitelepítési utasítást adtak ki Grindavíkra, ami vasárnap reggel lépett volna életbe. A településen ekkor mintegy 200-an tartózkodtak. A kitelepítés azonban hamarabb indult, mivel vasárnap hajnal 3-kor egy erőteljes földrengésraj indult meg, megszólaltak a szirénák, a lakosokat SMS-ben is értesítették, hogy azonnal el kell hagyniuk otthonukat.
A vulkánkitörés végül helyi idő szerint 7:57-kor indult meg. Először Hagafelltől délkeletre egy pontban csapott fel az izzó láva, majd továbbrepedt a földfelszín és rövidesen közel egy kilométer hosszan indult a decemberihez hasonló lávafüggöny kitörés. Ennek intenzitása jóval kisebb, mintegy negyede volt a decemberihez képest, azonban a kitörés helye közelebb esett Grindavík településhez és ez nagyobb veszélyt jelentett. Továbbá a vulkanológusok arra is figyelmeztettek, hogy Grindavík közelében, sőt a városkán belül is felszakadhat a felszín.
Erre a földrengések eloszlása és egy erőteljes felszín felboltozódás megindulása adott érvet és néhány óra múlva, nem sokkal dél után ez meg is történt.
Már a házakat rombolja
A decemberi vulkánkitörés óta, lehet azt mondani, Izland készült az újabb lávaöntő kitörésre. Grindavík északi részén egy több méteres földsáncot húztak fel, ahol az ország legerősebb, leghatalmasabb gépei dolgoztak. Ez az elővigyázatosság, a földsánc eddig kiválóan vizsgázott. Az első hasadék déli részéből két lávafolyam indult el Grindavík felé, a hasadék átvágta a földsáncot, így az egyik lávafolyam akadálytalanul haladt a település felé, azonban a másikat sikeresen megállította és eltérítette a földgát. A kegyelemdöfést aztán a második hasadék felnyílás adta meg közvetlenül a házak közelében, mintegy 100 méter hosszan.
További veszélyt jelentenek ismét a vulkáni gázok, amelyek egyelőre déli irányba sodródnak, de ha megfordul a szélirány, akkor Reykjavíkban is vulkáni szmog alakulhat ki. Továbbra is fennáll a veszély, hogy újabb hasadékok nyílhatnak fel, akár a városkában, de kis valószínűséggel az óceáni aljzaton is. Ez utóbbi esetben erőteljes robbanásos kitörések történnének.
Azonban, amire jelen ismeretek szerint nem kell számítani: nem várható olyan esemény, ami miatt a légi közlekedést le kellene állítani úgy, mint 2010-ben. Bár most is van magma utánpótlás, azonban jelen tudásunk szerint nem kell számítani hatalmas, a Laki 1783-as kitöréséhez hasonló méretű vulkáni működésre, sőt vélhetően nem éri el a 2014-15-ös Holuhraun kitörés nagyságát sem. Várható, hogy a hasadékvulkáni kitörés rövidesen néhány pontra fog szűkülni, a fröccskúpok napokig, hetekig vagy akár hónapokig is dolgozhatnak még, friss lávát terítve szét a felszínen. A vulkáni működés időtartamát nagyon nehéz előre jelezni.
A 2021-es Fagradalsfjall kitörés 6 hónapig tartott, a tavaly decemberi kitörés csak 2 napig. Kiemelten fontos tehát a folyamatos monitorozás, és ahogy korábban is tapasztaltuk, az izlandiak ebben nagyon körültekintőek. Decemberben 24 óra alatt már megelemezték és értelmezték a friss láva összetételét, ami alapján következtetni lehetett a felszín alatti magmás rendszer működésére, a magma származására. A tudomány tehát óriási szerepet kap, hogy az ilyen természeti veszélyeket minél hatékonyabban lehessen kezelni és időben meghozni a döntéseket, hogy emberéleteket védjenek meg.
