518 millió éves tengeri szörnyek maradványait tárták fel Észak-Grönlandon – írja az Independent. A Timorebestia nevű (latinul: rémállat) nagyméretű férgek a bolygó legkorábbi húsevői közé tartoztak.
A több mint 30 centiméteresre megnövő, hosszú csápokkal, hatalmas állkapcsokkal és testük oldalán végigfutó uszonyokkal rendelkező férgek a legnagyobb úszó állatok közé tartoztak a korai kambrium idején, több mint 520 millió évvel ezelőtt. „A Timorebestia az élő nyílféregfélék, azaz a chaetognathok ősi, de közeli rokona. Ezek ma sokkal kisebb óceáni ragadozók, amelyek apró zooplanktonnal táplálkoznak” – mondta Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem munkatársa és a felfedezésről beszámoló tanulmány egyik szerzője.
„Ez a kambriumban egyenértékűvé teszi őket a mai óceánok néhány csúcsragadozójával, például a cápákkal és a fókákkal” – tette hozzá Vinther.
Az új eredmények azt sugallják, hogy az ősi óceáni ökoszisztémák összetettebbek voltak, mint eddig gondolták, és a tápláléklánc több ragadozói szintnek adott helyet. A feltárt féreg fosszilis emésztőrendszerében a tudósok egy korabeli, Isoxys nevű, gyakori, úszó ízeltlábú maradványait találták meg, ami arra utal, hogy ez az állatcsoport volt a fő táplálékforrásuk.
Az ízeltlábúak körülbelül 521-529 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A kambriumból származó más gyakori állati fosszíliák közé tartoznak a nyílféregfélék kövületei, ezen állatok története legalább 538 millió évre vezethető vissza.
„Mind a nyílféreg, mind a kezdetlegesebb Timorebestia úszó ragadozók voltak. Ezért feltételezhetjük, hogy minden valószínűség szerint ők voltak azok a ragadozók, amelyek az ízeltlábúak térhódítása előtt uralták az óceánokat” – nyilatkozta Vinther.
A szakértők azt tervezik, hogy a jövőben folytatják az észak-grönlandi Sirius Passet kambriumi lerakódást célzó expedíciókat. A térségből olyan kövületek kerülhetnek elő, amelyek árnyalhatják az ősi ökoszisztémákról kialakított képet.
