Az emberiséget régóta foglalkoztatja a kérdés, vajon miként védekezhetnénk, ha bolygónk felé tartana egy kataklizmával fenyegető objektum – már ha lenne egyáltalán eszközünk. A téma számos hollywoodi film alapötletét adja, de a problémát kutatók is vizsgálják. Noha egyelőre nem találtak olyan égitestet, amely belátható időn belül tényleges fenyegetést jelentene, nem árt felkészülni.
A technológia fejlődésének köszönhetően a védekezés ma már nem tűnik lehetetlennek. A NASA tavaly a DART misszió keretében egy aszteroida holdját találta el egy űrszondával, hogy kiderítse, képes-e eltéríteni az objektumot. A küldetés sikeresnek bizonyult.
Amennyiben egy ilyen manőver élesben mégsem válna be, adódna a kérdés, vajon egy nukleáris fegyver bevetése elegendő lenne a veszély semlegesítésére. Egy friss tanulmányban ezt vizsgálják a szakértők – írja a Space.com.
„Ha elég felkészülési időnk van, akkor potenciálisan el tudnánk indítani egy nukleáris eszközt, és több millió mérföldre küldeni egy Föld felé tartó aszteroidához” – mondta Mary Burkey, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársa és a csapat tagja. Az elemzés részeként a kutatók egy új modellt dolgoztak ki, amely szimulálja, hogy mit tesz a nukleáris detonáció nagy energiájú röntgenkibocsátása egy aszteroidával.
Papíron egy kisbolygó atombombával való felrobbantása komoly előnyökkel jár egy olyan küldetéssel szemben, mint a DART. A legfontosabb az energia: a nukleáris eszközök tömegre vetítve több energiát képesek előállítani, mint bármely emberi technológia. Mivel az űrmissziók indításánál mindig minimalizálni kell a tömeget, egy nukleáris robbanófej sokkal jobb megoldás lehet egy DART-szerű eszköznél.
A detonáció energiájának nagy részét röntgensugárzás formájában adja le. Az aszteroidán a robbanás erős sugárzása eláraszthatja az egész égitestet, elpárologtatva minden útjába kerülő anyagot. Burkey és munkatársai úgy dolgozták ki modelljüket, hogy négy különböző aszteroida-anyagra és különböző körülmények között szimulálják a hatásokat.
Kritikus fontosságú annak biztosítása, hogy a robbantással a kisbolygó valóban biztonságos pályára kerüljön, és ne okozzon járulékos károkat azzal, hogy veszélyes törmelékeket szór a Földre. A kutatók abban bíznak, hogy az új modellt a jövőben hasznosítják majd a bolygóvédelmi szakemberek a kilátások alaposabb megértése érdekében.
