Helyi idő szerint hétfő éjjel, egy rövid intenzív földrengésraj után indult meg a vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, Grindavíktól 4 kilométerre északkeletre, a Svartsengi geotermális erőműtől és a Kék Lagúnától 1-1,5 kilométerre keletre. A kitörés intenzitása kezdetben másodpercenként 100-200 köbméter magma felszínre jutása volt, ami többszöröse a korábbi Fagradalsfjall vulkáni működések során mérteknek.
A hasadék mindkét irányba tovább terjedt, jelenleg az óceánparti településtől mintegy 3 kilométerre van a déli vége. A lávafüggönyből közel 100 méter magas lávaszökőkutak emelkednek a magasba, a láva óránként 500-1000 méter sebességgel folyik. A kitöréssel erőteljes kén-dioxid gáz kibocsátás is járul, ez napi 30-60 tonna mennyiséget jelent, jóval nagyobb, mint a Fagradalsfjall kitörések során – írja a 24.hu-nak elküldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.
Úgy tűnt, nem is lesz semmi
A kitörés első jelei október közepén jelentkeztek, majd november 10-11-én néhány óra alatt több száz földrengés pattant ki egy 15 kilométer hosszú hasadékzóna (Sundhnjúkagígar) mentén – itt írtunk erről részletesen. Ezek után mindenki erőteljes vulkánkitörés megindulását várta, a számítások szerint több száz millió köbméter magma volt a földfelszíntől néhány kilométernyi mélységben és helyenként 500 méterre emelkedett a felszín alá. A vulkánkitörés azonban nem következett be. A nagy távolságba szétterült bazaltos magma vélhetően hatékonyabban hűlt, és emiatt mozgása lelassult.
A következő hetekben a földrengések száma is jelentősen csökkent, úgy tűnt, hogy e térségben a 2019 óta ötödik magma felnyomulásai kísérlet sem jár vulkáni működéssel. A szakemberek azonban látták, hogy ezzel nincs vége a történetnek, maradt a folyamatos monitorozás.
Közben pedig a geotermális erőmű és a turistaközpont köré, keleti irányban egy több méter magas földgátat építettek, hogy egy esetleges lávaöntő kitöréssel szemben megvédjék a létesítményeket. Hangsúlyozták, hogy a kitörésnek már nem lesz sok előjele, ugyanis a magma már áthevítette annyira a földkérget, hogy kevesebb a töréssel járó, földrengéseket elindító földmozgás, a kőzetek már részben plasztikusan mozognak a magma nyomása következtében.
Tüzes karácsony
A területre veszélytérkép készült, a jelenlegi kitörés pedig pontosan ott következett be, ahol ezt a vulkanológusok valószínűsítették. Jelenleg a vulkáni működés a jellemző izlandi módon zajlik. A hosszú hasadék menti lávafüggöny lassan egy-egy pontra fog összeszűkülni, ahol intenzív lávaszökőkút tevékenység várható, miközben egyre nagyobb területet borít be a láva. A kitörés intenzitása lassan csökken, de vélhetően bőven van magmautánpótlás a mélyben, így a karácsony várhatóan tüzes lesz Izlandon és a vulkáni működés hetekig, akár hónapokig is eltarthat.
A legnagyobb veszélyt jelenleg a jelentős mennyiségű kén-dioxid gáz légtérbe való kerülése jelenti, ami komoly vulkáni szmogot okozhat akár Reykjavikban is, függően az aktuális széljárástól. A lávafolyamok egyelőre a hasadékzónában maradhatnak, de ha hosszan folytatódik a vulkáni működés, akkor dél felé Grindavíkot, nyugatra pedig a Kék Lagúnát és a Svartsengi erőművet is veszélyeztetheti.
