Vincenzo Peruggia 1911. augusztusában a hóna alatt a Mona Lisával kisétált a Louvre-ból. Leonardo da Vinci híres mosolyú női portréja csak több mint két évvel később, 110 éve, 1913. december 12-én került elő újra – írja a Múlt-kor.
A fiatal tolvajnak nem volt nehéz dolga: a rablás előestéjén elrejtőzött a Louvre számos faliszekrényei közül az egyikben, amelyekben a hobbifestők őrizték vásznaikat és palettáikat. Amikor következő nap a takarítók elhagyták a termet, amelyben a Mona Lisát őrizték, előbújt rejtekéből, majd egyszerűen leakasztotta a falról.
Hétfőn a Louvre zárva tartott, ráadásul Peuggia ismerte is a múzeumot, 1910 októberétől 1911 januárjáig üvegesként dolgozott, segített a Mona Lisa védőrétegének kialakításában is. Mindent alaposan kitervelt, csak egy dolog siklott félre: nem volt jó a kulcs a lépcsőházhoz, amelyen keresztül a tolvaj el akarta hagyni a Louvre-t. Tervei összeomlani látszottak, ugyanis léptek zaját hallotta.
A múzeum egyik bádogosa közeledett, az egyetlen ember, aki látta a tolvajt. A férfi azonban udvariasan kinyitotta egy fogóval az ajtót Peruggiának, nem sejtve, miben segédkezik. Van egy részlet, ami még több mint száz év múltán sem világos: Leonardo jegenyefára festette a portrét, amely masszív fakeretet kapott, és üveg védte a látogatóktól. Vagyis rendkívül nehéz volt egyetlen embernek, pláne hogy Peruggia kistermetű és sovány volt.
Picassót is meggyanúsították
A rendőrség minden nyomnak és híresztelésnek utánament, még Pablo Picassót is kihallgatták, Guillaume Apollinaire szürrealista költőnek pedig még pár napot tömlöcben is kellett töltenie. Picasso évekkel korábban megvásárolt egy kis szobrot, amelyet Apollinaire-nél hagyott, de kiderült, hogy az alkotást a Louvre-ból tulajdonították el.
A Mona Lisa nem bukkant fel, már a Louvre is feladta a reményt, a rejtélyes mosolyú nő helyét pedig egy szakállas férfi vette át: Baldassare Castiglione olasz nemes Raffaello által festett portréja. Egy nap – 1913. november 29-én – aztán Alfredo Geri firenzei műkereskedő kapott egy levelet Peruggiától.
A tolvaj december 12-re ígérte, hogy Firenzébe érkezik. Geri értesítette az Uffizi-képtár igazgatóját, Giovanni Poggit, akitől segítséget remélt. Peruggia végül egy faládához vezette őket, amely a híres műkincset rejtette – bár Poggiék először azt hitték, hamisítványt látnak. A festmény azonban valódinak bizonyult, a múzeumigazgató értesítette a rendőrséget, Vincenzo Peruggiát elfogták.
A bíróság előtt azt mondta, azért lopta el a festményt, mert az Olaszországé, csakúgy mint a Louvre minden itáliai alkotása, amelyeket Napóleon hurcolt Franciaországba. Az, hogy az 1503 és 1506 között készült Mona Lisa már jó kétszáz évvel a korzikai előtt Franciaországba került, nem érdekelte a tolvajt.
Mona Lisa hazalátogat
Mielőtt a világhírű festmény visszakerült helyére a Louvre-ban, kiállították Olaszországban. A dél-európai ország épp ezért várta 2013-ra is, hogy Mona Lisa hazalátogasson. Firenzében aláírásgyűjtéssel akartak nyomást gyakorolni Párizsra és a Louvre-ra, hogy adják kölcsön a titokzatos mosolyt.
Ami pedig Vincenzo Peruggiát illeti, hét hónap szabadságvesztésre ítélték, szabadulásakor nagy tömeg fogadta üdvrivalgással. A tolvaj 1947-ben halt meg Franciaországban. Az azonban örökké rejtély maradt, hogy tettét tényleg egyedül követte-e el, ahogy az is, hogy tényleg megpróbálta-e eladni Londonban a legendás festményt.
