Kétségtelen, hogy az emberiség régóta a Föld domináns faja, régebbi civilizációkat azonban szép számmal találni a bolygón. Elég szétnézni a természetben, ahol megannyi rovar segíti fennmaradásunkat. Köztük is kiemelten fontosak a hangyák, akiknek mintegy 12 ezer faját különböztetik meg a kutatók.
A fajok változatossága ellenére a hangyák többsége ugyanazt az alapvető testfelépítést követi, és minden faj összetett kolóniákban él. Ezek a szorgalmas rovarok ráadásul társadalmi csoportként olyan funkciókat látnak el, amelyek messze túlmutatnak apró testükön. Példaképp a kutatók szerint az Amazonas esőerdő állati biomasszájának egyharmadát kizárólag hangyák és termeszek alkotják – írja az IFLScience.
A hangyakolóniák többsége kasztrendszerben él, amely magában foglalja a munkásokat, a katonákat, az ergatoidokat (átmenet a munkások és a királynő között), illetve a királynőket. Ezek a különböző kasztok morfológiai különbségekkel bírnak, és kifejezetten a kolónián belüli különböző szerepeikhez alkalmazkodtak.
A királynő felelős a kolónia tojásainak lerakásáért. A munkások elképesztő erővel bírnak, az Atta és az Acromyrmex nemzetségbe tartozó rovarok például testsúlyuk 10-50-szeresét is képesek cipelni. Mérnökök 2014-ben megállapították, hogy az amerikai mezei hangyák nyakízülete a testsúlyuknál 5000-szer nagyobb nyomást képes elviselni.
Többek közt védik a levéltetvek csoportjait a ragadozóktól, akik cserébe a fák nedvéből táplálkozva egy mézharmat nevű anyagot állítanak elő, ami a hangyák táplálékának akár 90 százalékát is fedezheti. A hangyák ráadásul sajátjaikról is gondoskodnak: olyan példákat is találtak, hogy amikor egy társuk megsérül, visszasegítik őket a csoportjukhoz, és addig kezelik őket, míg fel nem épülnek. Végül pedig nekroforézist is megfigyeltek: ekkor speciális hangyák távolítják el az elpusztult tetemeket a kolóniából, hogy megakadályozzák a kórokozók más hangyákra való átterjedését.
