Egy új tanulmány szerint a zöldebb lakókörnyezet lassítja az embereknél az öregedést, azonban még ez sem tudja ellensúlyozni a szegregáció és a környezetszennyezés által okozott károkat – írja az Interesting Engineering.
Az Észak-Karolinai Egyetem kutatóinak a Science of the Total Environment szaklapban megjelent tanulmánya szerint a családiasabb környezet a telomerek károsodását lassítja. A telomerek azok a kromoszómák végén található DNS-szekvenciák, amelyek döntő szerepet játszanak a sejtben lévő genetikai anyag stabilitásának megőrzésében.
Ezt az állapotot nevezzük sejtszintű öregedésnek, amely összefüggésbe hozható az életkorral összefüggő testi változásokkal és betegségekkel. A telomerek rövidülésének megelőzése tehát kulcsfontosságú a hosszú, egészséges élet eléréséhez.
A tanulmány alapjául a CDC 1999-2002 közötti időszakra vonatkozó adatai szolgáltak. A kutatók 7827 személy adatait nézték át, majd arra jutottak, hogy a több zöldfelület a lakóterületen hosszabb telomerekkel jár. A feltételezés akkor is igaznak bizonyult, ha olyan változókat is behoztak, mint a faji hovatartozás, a gazdasági helyzet, az alkoholfogyasztás, vagy a dohányzás.
A zöldfelületek pozitív hatásai azonban gyakorlatilag eltűntek, amikor a kutatók figyelembe vették az egyes városrészek egyéb szempontjait, mint például a légszennyezettséget, vagy a szegregációt. A fás területek tehát bár óriási értéket jelentenek egy közösség számára, mégsem képesek önmagukban kompenzálni a káros társadalmi hatásokat, derül ki a tanulmányból.
