Többek közötti ősi temetőre és falvak maradványaira is bukkantak Tomajmonostora határában – derül ki a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet közleményéből. A településén emellett az egykori bencés apátsági templom több részletét is sikerült azonosítaniuk a régészeknek.
A szakértőknek még tavaly sikerült igazolniuk, hogy egy Tomajmonostora szélén található dombon állt egykor az a településnek nevet adó monostor, amelyet a Tomaj-nemzetség alapított, feltehetően a 12. században.
A geofizikai mérések egy háromhajós, a lébényi templomhoz hasonlító komoly templom formáját rajzolták ki, az épület északnyugati részén pedig egy rotundát mutattak. A munka során összesen öt település teljes régészeti topográfiai kutatását is elvégzik az NRI szakemberei, így az egykori nemzetségi monostor teljes környezetével – utakkal, patakokkal, gazdasági épületekkel, falvakkal – együtt lesz értelmezhető.
Dr. Virágos Gábor, az feltárás vezetője elmondta, hogy a dombon egy temetőt is felfedtek, amelynek a területét még nem sikerült lehatárolni.
A területen talált melléklet nélküli temetkezések még hatvan méterre is kerülnek elő a templomtól, de […] a munkát nehezíti, hogy a sírok nem jelentkeznek a felszínen folttal, így csak a bontómunka során kerülnek napvilágra a csontok
– nyilatkozta a szakértő.
A monostornak helyet adó domb a középkor folyamán lényegesen magasabb volt, azonban sok tíz centit, de akár egy métert is letermelhetett róla az intenzív mezőgazdasági művelés. Sajnos a jelenség szinte általánosnak mondható Magyarország területén, a tapasztalatok szerint minden évben egy centiméterrel mélyebbre szántanak művelés során az ekék. Nem kell tehát különösebb matematikai számítás hozzá, hogy nyilvánvaló legyen, kevesebb mint egy emberöltő alatt szinte nyomtalanul el fog tűnni a magyarországi középkor számos, még ismeretlen emléke a talajművelés során a Kárpát-medencében.
