Rengetegen vannak olyanok, akik egész életükben nem tapasztalhatják meg porördögök látványát, az Időkép egyik olvasója azonban pár napon többször is lencsevégre kapta a jelenséget. De mi is ez tulajdonképpen?
A porördögök vagy más néven boszorkánytölcsérek elsősorban nyáron keletkeznek, amikor a homokos talajt vagy mezőt a közvetlen napsugárzás erősen felmelegíti. A talaj fölött lévő felhevült levegő környezeténél könnyebbé válik, és felszáll. Ez az alacsony nyomású képződmény úgy képzelhető el, mint egy légbuborék. A nyomáskülönbség révén a légbuborékba minden irányból levegő áramlik, amely aztán forgó mozgásba kezd.
A porördögök általában 0,5–10 méteres tölcsérátmérővel rendelkeznek, függőleges kiterjedésük pedig néhány métertől akár 1 kilométerig is terjedhet. A gyors feláramlás miatt a tölcsérek megnyúlhatnak, így egyre gyorsabbá válhat a függőleges tengely menti örvénylés. Szélsőséges esetben a forgás sebessége akár a 200 kilométer per órát is elérheti, míg a porördögök haladási sebessége megközelítheti a 100 km/h-t, de állhatnak szinte egy helyben is. Perkátán most egy visszafogottabb boszorkánytölcsért tapasztalhattak.
