A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban drónokkal végzett mozgáselemzést és több évtizedes populáció monitoring adatait összevetve vizsgálták a hortobágyi Przewalski-ló ménest a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kutatói. Az eredmények rávilágítottak, hogy nagy felbontású adatokat gyűjtve az állatok mozgásáról már néhány percnyi felvétel is elegendő információt szolgáltathat ahhoz, hogy egy populáció társas felépítését megismerjük, vagy
– írja a National Geographic.
Együtt mozognak
A Hortobágyi Nemzeti Park Pentezug rezervátumában 1997 óta élnek Przewalski-lovak, háremeik együtt mozognak és egy nagy, összetett ménest alkotnak, minden hárem egy csődörből, néhány kancából, és fiatal utódaikból áll.
Az alapítás utáni első években a vadlovak háremei elkülönültek a rezervátumon belül, mind egy-egy kisebb, saját területen belül mozgott, egymással ritkán kerültek kapcsolatba. Az utóbbi évtizedben ez megváltozott, ahogy a populáció nőtt, a háremek elkezdtek egy nagy ménesbe tömörülni. A mintegy 300 egyed a rezervátum területét közösen használja, együtt mozog, a háremhatárok azonban továbbra is felismerhetők a ménesen belül. Az ilyen összetett, több szinten tagozódott társadalmi rendszer ritka az állatvilágban, elsősorban az emberekre és más főemlősökre jellemző, de ceteknél, elefántoknál és egyes patásoknál is előfordul.
A mi a vizsgálatot illeti, „a néhány perces mozgásmegfigyeléseket összevetettük a nemzeti park két évtizedre visszanyúló populációmegfigyelési adataival, és a különböző időskálájú viselkedések kombinálása révén izgalmas eredményekre jutottunk – magyarázta Nagy Máté vezető szerző, az MTA-ELTE Csoportos Viselkedés ‘Lendület’ Kutatócsoport vezetője.
Meglepő fordulat
A ménes szociális hálózatának vizsgálata megmutatta, hogy a vadlovak bonyolult kapcsolatrendszere összefüggésben áll a rokonsággal és a korábbi ismeretségekkel. Számít, hogy egy kancapáros, mennyi időt töltött ugyanabban a háremben, és a testvéri kapcsolatok is fontosak. Azok a háremek, ugyanis, közelebb helyezkednek el egymáshoz a hálózaton, amelyeknek csődörei testvérek. Ez arra enged következtetni, hogy a háremek ménessé szerveződésében a rokonság szerepet játszhat. A közelebbi háremek között, ugyanakkor, kimutathatóan nagyobb volt a kancák átvándorlása, ami – az ismeretségek révén – szintén hozzájárulhat a háremek közötti kapcsolatokhoz.
Az is kiderült, hogy a Przewalski ménes szociális hálózatában központibb helyet foglalnak el a hosszabb ideje fennálló és több tagot számláló háremek, amelyek tipikusan idősebb és tapasztaltabb csődörhöz tartoznak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az idősebb háremcsődörök egyfajta szövetséget alakítanak ki egymással, hogy az agglegény ménekkel szemben hatékonyabban védelmezhessék háremeiket.
„A kutatás egyik meglepő fordulata, hogy a jövőbeli csoportdinamikára is következtetni tudunk a mozgás megfigyelésével” – tette hozzá Barta Zoltán vezető szerző, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszékének és a HUN-REN–DE Viselkedésökológiai Kutatócsoport vezetője. A kutatók ugyanis kimutatták, hogy azok a kancák, melyek a légi felvételek idején más háremekben éltek, de a felvételt követő két évben háremtársak lettek, már a felvétel készítése idején hasonlóbb pályán mozogtak, mint a többi kanca. A mozgáselemzés által így következtetni lehetett arra, hogy az elkövetkező két évben mely kancák hagyják el háremüket, és melyik hárembe mennek át.
