Toma Andrást 1944-ben, 19 évesen sorozták be, az I. magyar hadsereg katonájaként valahol Auschwitz és Krakkó környékén esett fogságba 1945 januárjában. Először a Leningrád közelében fekvő bokszitogorszki hadifogolytáborba szállították, majd 1945 tavaszán az 1500 km-re keletre fekvő Bisztrjagba vitték. Az utazás testileg és lelkileg is meggyötörhette a fiatal katonát, a vagonokba összezsúfolt hadifoglyok fele ugyanis életét vesztette az út alatt – írja a Múlt-kor.hu.
A megtépázott idegzetű honvéd végül 1947 januárjában a Moszkvától több mint 800 kilométerre fekvő kotyelnyicsi elmegyógyintézetbe került, ahol 53 évet töltött, mivel miután a pszichiátriai intézetbe került, a szovjet gyakorlat szerint törölték a hadifoglyok listájáról. Így eltűnt a magyar hatóságok szeme elől, és a világháborút követő enyhüléssel sem térhetett haza a hadifogságból. Talán ott is halt volna meg, elfeledve a távoli orosz földön, ha egy szlovák orvos a háború után több mint ötven évvel fel nem figyel a fura, csak magyar nyelven beszélő férfira, akit a pszichiátrián hibásan Tamás Andrásként vettek nyilvántartásba. Toma ugyanis ötven év alatt nem nagyon foglalkozott a nyelvtanulással: csak magyarul kommunikált, oroszul egyetlen szót, az igent (da) tanulta meg.
Toma András 2000. augusztus 11-én érkezett Budapestre, hazatérése után az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet lakója lett, ahol elindították múltjának teljes feltárását. Kiderült, hogy a Nyíregyháza melletti Sulyánbokor nevű településen élt, mielőtt a frontra került. Ezután szülőfalujába vitték, ahol féltestvérei, húga és öccse, Toma Anna és János édesapjukat vélték felfedezni a régóta eltűnt bátyban, illetve dokumentumokat is felmutattak, miszerint Toma András elméje már a fronton megbomlott.
Több évtizedes helytállásáért a honvédelmi miniszter tartalékos főtörzsőrmesterré léptette elő, és elmaradt illetményét is kifizették neki, ami végül több millió forintra rúgott, mivel szolgálatát a pszichiátriai intézetben eltöltött időszakban is folyamatosnak tekintették. Az idős urat haláláig, 2004 márciusáig testvére, Anna ápolta.
