Pontosan 1944 éve, 79. augusztus 24-én tört ki a Nápolyi-öböl félelmetes tűzhányója, a Vezúv. A két napon át tartó működés hamufelhővel és lávaáradattal borította el a környező településeket, köztük Pompejit is – írja a Rubicon.
Az előzmények
Az eset előtt a Vezúv utoljára Krisztus előtt 217-ben tört ki, így az első évszázadra a rómaiak már teljesen biztonságos területnek vélték a környékét. A térséget jellemző, rendkívül termékeny vulkáni talaj pedig vonzotta az embereket, ezért az évszázadok során népes városok épültek, hatalmas szőlőskertek települtek a tűzhányó közelébe.
Az első vulkanikus működésre utaló jelek a Krisztus utáni 60-as években kezdődtek, ekkor két földrengés is megrázta a környéket, majd 79 augusztusában apró földmorajlások, vízingadozások mutatkoztak.
A Vezúv kürtője végül 79. augusztus 23-án kezdett füstölni a katasztrófa pedig másnap, délután 1 óra körül következett be.
Bekövetkezik a katasztrófa
A térséget hirtelen óriási robbanás rázta meg, amely szétfeszítette a tűzhányó kúpját és új kürtőt nyitott rajta. A nyílásból elképesztő mennyiségű mérges gáz áradt ki.
A gázfelhőt aztán nemsokára követte a piroklasztikus ár, amely 4 méter magasan rakódott rá a felszínre és pillanatok alatt eltemette a közeli településeket. A katasztrófának valószínűleg több tízezer halálos áldozata volt.
