Az elmúlt évekhez hasonlóan a téli álomból ébredő, főként Szlovákiában honos barna medvék idén is kisebb-nagyobb kitérőket tesznek Magyarország területén. A sort Mihály nyitotta a Bükkben – akit már ősszel is megfigyeltek itthon –, majd Nógrád vármegyéből érkeztek hírek, az észlelések száma május végén már 10 fölött járt. Közel a határ, jönnek-mennek ezek az állatok, azt senki nem tudja biztosan, hogy adott időszakban aktuálisan hány mackó tartózkodik Magyarországon – ha valaki szeretne elmélyedni az aktualitásokban, annak ajánljuk a Magyar Országos Medve Figyelő Facebook-oldalt.
Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet közleménye szerint vadászok is bekapcsolódtak a „medvekeresésbe”. Persze még véletlenül sem puskával, hanem pusztán vadkamerákkal és a tapasztalatukkal, hiszen az európai barna medve fokozottan védett faj. A vadgazdálkodóknak így nincs velük semmiféle teendője, ám a két szervezet mintegy 70 ezer tagja terepi jelenlétével és helyismeretével segítheti mind a természetvédelem munkáját, mind a lakosság tájékoztatását. Itt és most először is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét emeljük ki, ahol a hírek immár öt medve jelenlétéről szólnak, köztük két bocsról és egy anyaállatról.
Az öt inkább csak kettő
Az ország északkeleti szegletében működő Ravasz Róka Földtulajdonosi Vadásztársaság területén több medvét is észleltek az idén, a vadászok vadkamerák és nyomok alapján igyekeznek követni a mozgásukat. Elképzelhető, hogy ezek az állatok Ukrajnából érkeztek, de ami még fontosabb: szó sincs róla, hogy féltucatnyi nagyragadozó kóborolna a megyében.
Mindössze két medve felbukkanása bizonyítható, egy feltételezhetően fiatal hímé a Túr mentén, illetve egy nála termetesebb egyedé Szatmárcseke környékén
– mondja a 24.hu-nak Gyújtó Attila, a vadásztársaság elnöke.
Ami a nőstényt és a két, állítólag nagyobbacska bocsát illeti, valószínűleg csak szóbeszéd. Egy mezőgazdasági munkás vélte látni őket Csegöld település határában, de ez az egyetlen beszámoló róluk, amit semmiféle konkrét bizonyíték nem támaszt alá.
Egy kisebb és egy nagyobb
A fiatal hímről azonban vadkamerák készítettek felvételeket, legutóbb Fehérgyarmat–Nábrád térségében. Június elején először a magyar-román határ menti Csenger környékén tűnt fel, majd Fehérgyarmatnál. Útja során a Túr-folyó közeli kis szórókat látogatja, vagyis azokat a helyeket, ahol a vadászok kukoricát helyeznek el a vaddisznók kicsalogatására. Ez a medve biztosan hím, és még nem teljesen kifejlett:
Néhány napja azonban „eltűnt” a Ravasz Róka tagjainak látóköréből, ezért felvették a kapcsolatot a szomszédos vadásztársaságokkal, hogy továbbra is nyomon követhessék. A másik mackó nagyobb nála, legalábbis ez olvasható ki a talpnyomaiból, amelyet bő 30 méter hosszan hagyott maga után a szatmárcsekei erdőben. Ennél többet nem tudunk róla, ez volt az egyetlen bizonyítható észlelése.
Gyújtó Attila kiemeli, továbbra is figyelemmel kísérik a területükön mozgó medvéket, ha valahol észlelés történik, utánajárnak a bejelentés igazságtartalmának. Felhívja a figyelmet, hogy a medve alapvetően kerüli az embert, és a balesetek megelőzése érdekében mi is kerüljük őt, hagyjuk békében élnie az életét. Ha valaki medvenyomot lát, ne kövesse, ne akarjon szelfizni az állattal, ha pedig fizikai valójában kerül a szemünk elé, lassan, nyugodtan kezdjünk hátrálni, és tűnjünk el arra, amerről jöttünk.
Összesen 6–8 példány
A Magyarországon tartózkodó medvék létszáma folyamatosan változik, ezek a nagyragadozók hatalmas területeket járnak be, eközben pedig nincsenek tekintettel az államhatárra. Ami biztos, hogy hazai szaporodásukról egyelőre nincs megerősített adat, így ökológiai értelemben nem beszélhetünk a visszatelepülésükről. Ettől függetlenül kóborló példányok bármikor felbukkanhatnak, elsősorban az ország északi felében és legkeletibb csücskében.
Sőt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai több mint egy éve már folyamatosan nyomon követik egy kifejlett magányos hím medve jelenlétét a Bükkben, amely a megfigyelések alapján valószínűleg a telet is nálunk tölthette. Mindezt már Sütő Dávid biológus, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője mondja lapunknak. Hozzáteszi:
Idén 6–8 különböző példány megjelenése nyert igazolást, mindannyian az Északi-középhegységben jelentek meg Nógrádtól Aggteleken át egészen az ukrán határ közeléig. De a Bükki Nemzeti Park működési területe tűnik a »legfrekventáltabbnak«, itt akár 4–6 példány is előfordulhatott már ebben az évben.
Elsősorban Szlovákia felől érkeznek, az elmúlt évek tapasztalatai szerint a Sajó völgye jelentheti számukra az egyik zöld folyosót. Románia és Ukrajna felől ritkább a felbukkanásuk, de nem kizárt. Illetve, azt még elmondhatjuk, hogy az eddigiekhez képest 2023 nyaráig viszonylag sok az észlelés.
Bennük megvan a szándék a visszatérésre
A nemzeti parkok munkatársai fajtól függetlenül figyelemmel kísérik a teljes hazai nagyragadozó állományt. Ez azt jelenti, hogyha lábnyomokat, ürüléket találnak, azt természetesen rögzítik, és akár laboratóriumi elemzésre küldik, illetve, ha valamelyik állat besétál a kameracsapda elé, azt is feljegyzik. Célzottan csak a medvék jelenlétét kutató tudományos projekt viszont nincs, így nehéz pontosan megmondani, hogy az előző évekhez képest nőtt-e a számuk vagy sem, ezért maradjunk annyiban, hogy „viszonylag sok az észlelés”.
Lehet, hogy mindössze többször kerülnek a látókörünkbe, a sok tavaszi, nyár eleji esőtől nedves talaj több nyomot őrzött meg, de természetesen nem zárható ki az sem, hogy az idén tényleg többen látogatnak el hozzánk. Emellett az is igaz, hogy bár változó mértékben, de egy-egy medveészlelést mindig médiafigyelem övez.
Az európai barna medvék legnagyobb populációi a Kárpátokban találhatók. A kontinens legnagyobb méretű ragadozói, magányos állatok saját territóriumokkal, vagyis az idővel kialakuló helyszűke kóborlásra készteti a fiatal állatokat. Élőhelyük közvetlenül érintkezik magyar területekkel az Északi-középhegység északi peremén, így egyre többen bóklászhatnak át hozzánk. Idővel pedig akár meg is telepedhet egy-egy példány.
Felmerült az is, hogy az afrikai sertéspestis nyomán csökkent a vaddisznóállomány, ezért a hasonló étrenden élő medvék könnyebben megtalálják a számításaikat. Alapos kutatások híján mindezek persze csak hipotézisek, de a jövőben is várható a faj egyedeinek felbukkanása Magyarországon. A medvék a vadonban 20–30 évig is élhetnek, 4–6 évesen válnak ivaréretté, és a nőstények 2–4 éves periódusokban 2–3 bocsot hoznak világra, állományaik jelen pillanatban pedig Európa-szerte növekednek a becslések szerint.
