Jeanne d’Arcot, a százéves háború menetének megfordításában sorsdöntő szerepet játszó francia parasztlányt 592 éve, 1431. május 30-án végezték ki – írja a Múlt-kor.
Isteni látomások
A lánynak 13 éves kora óta voltak látomásai, amelyeket isteni eredetűnek vélt, a háború alatt pedig úgy hitte, szentek utasították, hogy szabadítsa fel az angolok és burgundiak által ostromolt Orléans-t, és vezesse Reimsbe a francia trónörököst, hogy megkoronázhassák.
Jeanne d’Arc sikeresen végrehajtotta „küldetéseit”, ezzel trónra segítette VII. Károly francia királyt, és az orléansi csodatevő szűzként vált ismertté. A hadiszerencse ezután azonban teljesen elpártolt Jeanne mellől: a burgundiak 1430 májusában elfogták, és mivel VII. Károly már inkább tehertételnek érezte a lányt, nem fizettet érte váltságdíjat. A szűz az angolok kezére került, akik pedig átadták az inkvizíciónak.
Brutális kivégzés
Jeanne-t az egyházi bíróság eretnekség miatt ítélte máglya általi halálra, miután nem volt hajlandó elismerni, hogy a hangok, amelyeket hall, nem isteni eredetűek. Kivégzése előtt a szűz egy angol katonától kapott, két faágból összetákolt keresztet tett a ruhája alá, majd megkérte a jelen lévő papokat, tartsanak elé egy templomi feszületet is, hogy amíg él, azt lássa.
Halála után elszenesedett testét teljesen elégették, hamvait pedig a Szajnába szórták, hogy megakadályozzák a mártír ereklyéinek összegyűjtését.
Talán tragikus halála is hozzájárult ahhoz, hogy Jeanne d’Arc legendás alakja több mint fél évezreddel halála után is tovább él. A katolikus egyház 1920-ban szentté avatta, Franciaországban pedig a szélsőjobboldaltól a szocialistákig szinte az összes politikai formáció példaképként tekint rá, nevét még a feministák is zászlajukra tűzték.
