Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – írja az MTI az ELTE közleménye alapján. A kutatók a két amerikai LIGO, az európai Virgo és a japán KAGRA obszervatóriumok hálózatát használják a gravitációs hullámok, vagyis a téridőben keletkező fodrozódások keresésére, amelyeket összeolvadó fekete lyukak és más extrém kozmikus események hoznak létre.
Az O4-nek nevezett megfigyelési időszak 2023. május 24-én kezdődött, és 20 hónapon át tart, beleértve egy, legfeljebb két hónapos üzemszünetet is. A LIGO május 24-én kezdte újra működését, míg a Virgo az év későbbi szakaszában csatlakozik. A KAGRA először egy hónapig fog üzemelni május 24-től kezdődően, és később, néhány frissítés után csatlakozik újra.
Az O4 megnevezésű megfigyelési időszak azt ígéri, hogy a gravitációshullám-csillagászatot a következő szintre emeli. Ez lesz a gravitációs hullámok eddigi legnagyobb érzékenységű keresése.
Az utolsó adatgyűjtési szakasz, az O3, a koronavírus-járvány kitörésekor, 2020 márciusában zárult le. Három év után most, 2023 tavaszán indulnak újra a mérések.
A 30 százalékkal megnövekedett érzékenység azt jelenti, hogy az ég több mint kétszer akkora területén tudja detektálni a gravitációshullám-jeleket a LIGO, mint volt korábban. „Bízunk abban, hogy a Virgo és a KAGRA az év második felében bekapcsolódva a mérésekbe még érzékenyebbé teszi a rendszer működését” – mondta Frei Zsoltot, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és az ELTE LIGO csoportjának vezetője.
A detektorok a megnövelt érzékenységnek köszönhetően az O4 alatt az univerzum nagyobb részét fogják megfigyelni, mint a korábbi időszakok során. A szakértők gyakrabban észlelhetik a jeleket, átlagosan 2-3 naponta egy-egy összeolvadás észlelésére számítanak. Ezentúl több fizikai eredményt (beleértve az egyedi asztrofizikai és kozmológiai információkat) lehet majd kinyerni az adatokból.
Az első gravitációshullám-jelet 2015-ben detektálták, ez egy kettős fekete lyuk összeolvadásából származott. Két évvel később a LIGO és a Virgo már két neutroncsillag összeolvadását is észlelte, amely egy kilonóvának nevezett robbanást okozott. Ezt később a világ több tucat távcsöve is megfigyelte. A globális hálózat eddig több mint 80 fekete lyuk összeolvadását, két valószínűsíthető neutroncsillag-összeolvadást és néhány olyan eseményt észlelt, amelyek nagy valószínűséggel neutroncsillagokkal összeolvadó fekete lyukak voltak.
A korábbi megfigyelési időszakokhoz hasonlóan az O4 során is nyilvánosak lesznek a lehetséges gravitációshullám-észlelésekről befutó riasztások.
