Az elmúlt évek sajnálatos tapasztalata, hogy a „meleg nyár” már nem azt jelenti, hogy néhány napig, hétig jobban izzadunk a megszokottnál. A hőhullámok mára hazánkban is rendre meghaladják azt a szintet, amely egészséges az emberi szervezetre, sőt közvetve ezrek idő előtti halálát okozza a forróság. Ha pedig a statisztikákat nézzük, a hőhullámok száma egyre gyarapszik amellett, hogy összességében is melegebbek a nyarak: a mérések 1901-es kezdete óta például 2022 volt a legforróbb Magyarországon.
Reménykedhetünk ugyan abban, hogy az idei nyár majd jobb lesz, elmaradnak a hőségperiódusok, ám a klímaváltozás tükrében ez általánosságban is csupán hiú ábránd. Idén ráadásul egy bolygószinten ható időjárási jelenség kialakulása is arra utal, hogy 2023 minden rekordot meg fog dönteni – az utóbbi hetekben számos híradás számolt be erről az El Niñót nevezve meg „bűnösként”.
Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa is rendkívül meleg nyárra számít, és úgy véli, 2024 még durvább lesz. Miért? Honnan lehet ezt előre borítékolni, és mi benne az El Niño szerepe? Erről kérdeztük a szakembert.
ENSO: a fiú meleg, a lány hideg
Dél-Amerika északnyugati partjaitól nagyjából Indonéziáig húzódik az a tőlünk nézve messzi-messzi régió, amely az úgynevezett ENSO jelenségen keresztül az egész bolygó időjárását nagyon komolyan befolyásolja. A betűszó kibontva El Niño – Southern Oscillation, azaz El Niño – Déli Oszcilláció. Az oszcilláció váltakozást, ingadozást, eltérést jelent. És hogy tényleg érthető legyen:
Az ENSO a Csendes-óceán hatalmas, több millió négyzetkilométeres felületén kialakuló, tengerfelszíni hőmérsékleti anomália
– magyarázza a 24.hu-nak Molnár László.
Az anomália mozgatórugói a mindig keleti irányból fújó passzátszelek. Ha erős a légmozgás, az vertikálisan is „megforgatja” az óceánt, a dél-amerikai szárazföldnek ütközve hideg víz tör a felszínre. Logikusan minél erősebb a passzátszél, annál több hideg víz áramlik fel és annál nagyobb tengerfelszínt borít el a fent említett óriási területen. Amennyiben a szél gyenge, úgy ennek ellenkezője történik, azaz alulról érkező hűtés hiányában a víz felszín hőmérséklete egyre csak emelkedik. Hosszú, akár évekig tartó folyamatokról van szó, ezt a pozitív-negatív váltakozást takarja az ENSO betűszó.
A vízfelszín hőmérsékletét havonta regisztrálják, +/– 0,5 Celsius-fokos eltérésnél még semleges állapotról beszélünk. A pozitív irányban történt, fél fokot meghaladó eltérésnél viszont már létrejön az El Niño-hatás, ugyanilyen negatív változásnál pedig a La Niña. Előbbi Jézusra utalva „a fiú” jelentéssel bír, mivel a jelenség karácsony táján erősödik meg igazán. Ellentéte, 0,5 fokos negatív anomáliánál „a lány”, La Niña jelentkezik.
Túl a másfél fokon
Az elmúlt három évben, pontosabban 2020 májusától 2023 februárjáig az ENSO La Niña fázisban volt, jelenleg pedig semlegesben, ám több mint 60 százalék az esély, hogy júliusra pozitív irányban lépjük át a fél fokot, és elkezdődik az El Niño. Honnan tudjuk? Maga az „ENSO-terület” négy régióra oszlik, az egyes és a kettes egészen kicsi Dél-Amerika partjainál, de maga a folyamat e térségben indul, innen lehet előre jelezni.
Most ott tartunk, hogy a két régió olyan gyorsan melegszik, amelyre még soha nem volt példa. Ez indokolja a média ingerküszöbét is átütő izgatottságot, hiszen a meteorológus szakember szavaival: „történelmi jelentőségű folyamatról van szó, soha nem látott mértékű El Niño kialakulása várható 2023 őszén-telén”. Már az idei nyár is rekordmeleg lehet, de a késleltetett hatás miatt valószínűbb, hogy jövőre robban a bomba:
Tettünk róla, hogy így legyen
Hogyan befolyásolja a tengerfelszín hőmérséklete a globális éghajlatot? Minél melegebb a víz, annál intenzívebben párolog, és olyan irdatlan területről van szó, hogy a többlet a teljes földi légkör páratartalmát megnöveli. A vízpára pedig üvegházhatású gáz, a több nedvesség több egységnyi hőt tart vissza a légkörben.
Az eddigi „rekorder” El Niño 2015 őszén vette kezdetét, de csak a következő évre futott fel, a csúcson +2,6 fok volt az anomália, a bolygó átlaghőmérséklete pedig 2016-ban 1,35 fokkal volt a sokéves átlag felett. Az volt mindezidáig a legmelegebb évünk. A jelenlegi adatok alapján idénre +2-2,6 fokos anomália szerepel az előrejelzésekben, azonban Molnár László kiemeli, ezt még valószínűleg felfelé fogják korrigálni. A „végállomás” pedig a becslések szerint 1,5-1,7 fokos átlaghőmérséklet emelkedés lehet, minderre több tényből is következtethetünk.
Egyrészt az elmúlt hét évben sem fogtuk vissza magunkat, még tovább emelkedett az üvegházgázok koncentrációja, amelyek hatását erősíti a megnövekedett mennyiségű vízgőz. Másrészt most eleve a bázis is sokkal magasabb. A La Niña rendszerint 0,2-0,3 fokkal téríti el lefelé a Föld középhőmérsékletét, míg az El Nino ugyanennyivel emeli meg. Az elmúlt La Niña szezonban ez csupán arra volt elég, hogy többé-kevésbé az átlagon maradjunk, így a következő másfél évben markáns, 0,4-0,6 fokos melegedésre számíthatunk a 2020-2022 években tapasztalt hőmérséklethez képest.
Forróság, pára, viharok Magyarországon
A következményeket tekintve sok jóra nem számíthatunk. Az ENSO-val érintett területen Dél-Amerikától Ausztráliáig, Kínáig, Indiáig a csendes-óceáni szigetvilágot is beleértve rettenetes szárazságot és brutális hőséget idéz elő egy erős El Niño, de a világ minden pontján komoly hatást gyakorol.
Európában az átlagnál melegebb és csapadékos, fülledt idő várható, a nyarat viharokkal intenzíven tarkított augusztus zárhatja le, majd enyhe, a szokásosnál jóval csapadékosabb ősz és tél követheti idén. A folytatást pedig majd meglátjuk, az anomália tényleges mértékén múlik, de 2024 valószínűleg még rosszabb lesz.
Összegzésként Molnár László kiemeli, hogy történelmi esemény kapujában állunk. Az El Niño várhatóan egy hónapon belül hivatalosan is „megszületik”, és gyors felfutású lesz, hiszen eleve magasabb globális bázishőmérsékletről indulunk.
