A tudósok egészen a tavalyi évig úgy gondolták, hogy a Homo sapiens csak 43 ezer évvel ezelőtt érte el Nyugat-Európát, az ezt megelőző időszakból származó leletek pedig bizonyára a neandervölgyieknek köszönhetők. A franciaországi Rhône-völgyi barlangban talált felfedezések azonban rávilágítottak, hogy a modern ember már több mint 10 ezer évvel azelőtt megjelent Európában, mint azt korábban feltételezték.
A Marseille-től 140 kilométerre északra lévő Mandrin-barlangot a jelek szerint rövid ideig együtt használta a két emberféle, ugyanakkor a homo sapiens ottléte elég rövid, mindössze 40 év volt, ezután ismét eltűnt. A közelmúltban aztán több száz leletről, köztük íjakról és nyilakról számoltak be kutatók a Mandrin-barlang azon rétegében, ahol a homo sapiens nyomaira bukkantak. Dr. Ludovic Slimak, a Touluse-i Egyetem kutatója a homályos periódust feltérképezendő összehasonlította a leleteket a libanoni Bejrúttól nem messze felfedezett Ksar Akil lelőhelyen talált emlékekkel – írja az IFLScience.
A PLOS ONE tudományos szaklapban megjelent kutatás szerint amikor az első homo sapiensek megérkeztek Mandrinba, a neandervölgyiek legfeljebb egy évvel korábban foglalták el a barlangot. Azt nem tudni, hogy békésen távoztak-e, vagy erőszakos cselekményekkel szorították ki őket, az mindenesetre elképzelhető, hogy a neandervölgyi DNS ekkor került a mi génállományunkba.
A homo sapiensek következő megjelenésekor azonban szerszámkészítési módszereik alaposan megváltoztak. Slimak szerint a francia barlangban talált fegyverek pontos technológiai megfelelői a Ksar Akilban találtaknak. Ez arra utal, hogy a modern ember a mai Közel-Keleten sajátítottak el új képességeket. A Ksar Akil egyébként kiemelkedően gazdag lelőhely: közel 18 ezer leletet találtak itt, melyek által részletesen nyomon követhető az emberiség technológiai fejlődése az évezredek során.
A kutató szerint az itt felfedezett leletek hasonlóságot mutattak a 30 ezer évvel ezelőtti châtelperroni kultúrával, valamint a protoaurignaci-kultúrával is, amelynek tagjai mintegy 42 ezer évvel ezelőtt jelenhettek meg Dél-Európában. Habár szakértők minden bizonnyal vitatni fogják a feltételezést, Slimak szerint a leletek kronológiája azt mutatja, hogy a neandervölgyiek az első, sikertelen hullám után visszafoglalták a területüket, majd a másodikban együtt éltek a homo sapiens-szel. Végül a modern ember harmadik hulláma sodorta el őket.
