A Múlt-kor.hu hét olyan, közismert személyt mutat be, akik a Titaniccal utaztak volna Amerikába, ám valamilyen kisebb okból mégsem tettek így. Kezdetben valószínűleg bosszankodva vették tudomásul, hogy „lemaradtak” az úttörő utazásról, ám később ráeszméltek: az aktuális apró szerencsétlenségnek köszönhetik, hogy életben maradtak.
Visszautasította a luxust
John R. Mott a Keresztény Diákok Világszövetségének Nobel-békedíjas vezetője és az Egyházak Világtanácsának tiszteletbeli elnöke volt. Foglalkozásából adódóan, hogy beszédeket tartson a keresztény szellemiséget erősítve, rengeteget kellett utazni, lévén, hogy ökumenikus világszervezetek vezetői feladatát látta el. Gyakori utazásai miatt a Titanicot birtokló The White Star Company-val is kapcsolatba került, 1912-ben a társaság egy térítésmentes utat ajánlott fel Mott számára.
A katasztrófáról már New Yorkba érkezve értesült, ahol utastársával megállapították: „A jó Isten sokat dolgozott, hogy megóvjon minket”.
Beteg lett a gyerek
Guglielmo Marconi, a drótnélküli távíró ugyancsak Nobel-díjas feltalálója és családja Southampton környékén töltötte vakációját, amikor a The White Star Company felkereste a lehetőséggel, hogy térítésmentesen utazhat a Titanic első útján. Először örömmel fogadta a nem mindennapi ajánlatot, viszont hirtelen New Yorkba kellett utaznia, így a három nappal korábban induló Lusitania fedélzetén hagyta el a brit szigeteket.
Felesége, Beatrice a gyerekekkel még Angliában maradt, viszont elhatározták, hogy a Titanicon követik a családfőt az Államokba, szerencsére a sors ismét közbeszólt. Marconi fia, Guilio belázasodott, így az anya törölte az utat és úgy döntött várnak, amíg a gyermek felépül.
A család és Marconi nem csupán megmenekült egy katasztrófa elől, de a férfi találmányának köszönhetően, a közelben levő Carpathia a bajbajutott óceánjáró segítségére siethetett, amikor Jack Phillips a Titanic távírójának kezelője segélyüzenetet küldött a másik hajó operátorának.