Egy nemzetközi kutatócsoport minden eddiginél átfogóbb tanulmányt készített fajunk megjelenést javító viselkedéséről – olvasható a Phys.orgon megjelent közleményben.
A megjelenésről való gondoskodás nem nemfüggő, az idősebbek pedig ugyanannyit aggódnak küllemük miatt, mint a fiatalabbak. A vonzerőt fokozó magatartás legerősebb indikátora a közösségimédia-használat.
A szépség mindig is nagyon fontos volt fajunk számára, már a legősibb emberek is használtak pigmenteket, hogy feldíszítsék bőrüket. Az idők során megannyi módszer született megjelenésünk módosítására, egyes szakértők szerint a szépítkezés iránti hajlam a főemlősök önápoló viselkedésétől eredeztethető.
Evolúciós szempontból a jelenség a pártaláláshoz kötődhet. Az előnyösebb külső jobb egészséget és genetikát sugároz, ami növeli az utódok sikerének esélyét, ez alapján pedig elvileg a fiatal nők számára lehet a legfontosabb a szépítkezés.
A viselkedés okára persze számos egyéb elmélet létezik, van olyan szakértő, aki úgy véli, hogy a megjelenés a fertőző betegségek által leginkább sújtott területeken kiemelten jelentős. Ezeken a helyeken társadalmi szemszögből rendkívül fontos az egészség látszata.
Sokaknak fontosak a lájkok
Marta Kowal, a Wrocławi (Boroszlói) Egyetem munkatársa és kollégái különböző hipotéziseket felhasználva próbálták megjósolni, hogy mely faktorok hatnak leginkább a megjelenést javító viselkedésekre. A csapat 93 ország több mint 93 ezer lakójának adatait vizsgálta meg, az alanyok igen sokszínű csoportot alkottak.
Az eredményekből kiderült, hogy a férfiak és a nők naponta átlagosan négy órát töltenek olyan tevékenységekkel, amelyek külsejük javítását célozzák. Ezek az aktivitások nem korlátozódnak a sminkelésre, többek között a testhigiéniára való odafigyelés, a testmozgás vagy egy bizonyos diéta betartása is szépítkezésnek számít, feltéve, ha az nem kifejezetten az egészségfokozást célozza.
Az adatokból az is kiviláglott, hogy az idősebb személyek közel annyi időt töltenek szépítkezéssel, mint a fiatalok, egy-egy párkapcsolat elején pedig az emberek jellemzően több időt fordítanak vonzerejük fokozására. Az adott ország fertőzöttsége nem hatott a viselkedésre; a súlyos, fertőző betegségen átesett személyek ugyanakkor nagyobb eséllyel szépítkeztek többet.
Azokban a régiókban, ahol komoly a nemek közötti egyenlőtlenség, a nők többet foglalkoztak külsejükkel. Azon individualista kultúrák, amelyek az egyéni, nem pedig a kollektív teljesítményt értékelik inkább, szintén hangsúlyosabb volt a fizikai vonzerő fokozása.
Az aktív felhasználók, különösen azok, akik irreális szépségstandardokra törekednek, és aggódnak, ha kevesebb lájkot kapnak képeikre, több időt fordítanak megjelenésük javítására.